Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)
XI. Dugonics András
102 VÁC AZ IRODALOMBAN nyelvű munkájának írásához: Nevezetes Hadi Vezérek. De csak Megyesen fejezte be, miről a címlapon álló 1767 évszám tanúskodik. (Nevezetes Hadi Vezérek. Összeszedte Dugonics András Királyi Oktató. 1767-ben Pesten, Trattner János Tamás bötűivel ’s ^költségeivel. 1817. Toldy Ferenc ezt írja a Magyar költők élete I. kötetének 233 lapján.) A címen ez áll: Irta Dugonics András 1757-ben. Akkor az első munkája volna; az Ajánlólevél után azonban úgy látszik, hogy némi 1807-ben megjelent hadtudományi munka gerjesztette föl Dugonicsot e könyv írására s így a címen álló é\ valami tévedésből látszik eredettnek. Prónai ezzel szemben kimutatja, hogy az év nem tévedés, mert Dugonics fiatal tanár korában szorgalmasan foglalkozott ilyen fordításokkal és az említett hadtudományi munka csak a könyv kiadására adott ösztönt Dugonicsnak.) A Vácon töltött év kellemes emlékű volt Dugonics életében ; Pálya és Perczel kollégáin kívül még egy barátja volt: Benedek Domokos szemináriumi tanár, akihez igen ragaszkodott, akit soha se szűnt meg szeretni. Evekkel később is felkereste, amikor barátja már plébános volt Félegyházán. Egy év múlva a rend elöljárósága Megyesre helyezte a poézis és rhetorika tanítása végett. Három kellemes évet töltött ott. Tanitványai szerették és ő gondjának javát a növendékei hasznára fordította. Az 1769—70. évben újra Vácon találjuk. Itt szintén a poétikát és rhetorikát, vagyis az ötödik és hatodik oskolát tanította. A ház feje Szélessy Gábor, az iskola igazgatója Vavrik Ödön volt. 66 tanítványa volt, 33 rhetor, 33 poeta. Csak egy évig maradt itt. Működése a rendes mederbe folyt. A szoros iskolai anyagon kívül két akadémiát tartott növendékeivel és egy színdarabot adatott elő. (Produxit duas academias et unam comoediam cum plausu. Catalogus iuvent. Vac.) A színdarab címe Opimius és latinul van írva. Dugonics németből dolgozta át a Gotsched Schaubühne gyűj
