Tragor Ignác (szerk.): Vác az előadó művészetekben - Váci könyvek 10. (Vác, 1934)
I. rész: Színészet
38 SZÍNJÁTSZÁS sultak nyomorának enyhítésére fordították. A siker érdekében itt is Párniczky főszolgabíró buzgólkodott V. Gy. főhadnaggyal. 1847 november és december havában négy estén négy jótékonycélú előadást tartottak a váci műkedvelők. December 26-án a Falura kell menni című vígjátékot adták elő a váci kisdedovó javára a Schmied-vendéglőben, melynek tulajdonosa a jótékony célra volt tekintettel, mind a négy alkalommal ingyen bocsátotta a termet rendelkezésükre. Mikor a nemzet a hatvanas évek elején föllélegzett elnyomatásában és szabadabb szellem kezdett meghonosodni a társadalmi érintkezésben, a váciak is pártolni kezdték a színészetet, a helybeli ifjúság pedig műkedvelői előadásokat és hangversenyeket rendezett jótékony célokra.*) Mindgyakrabban jöttek Vácra Pestről is különböző társaságok. így 1861 januárjában a pesti jogász dalárda adott jótékony célú hangversenyt. Reményi Ede, Füredi Mihály és Várföldi Elek többször megörvendeztetik fővárosi művésztársaikkal a város műpártoló közönségét. A társas élet föllendül. Már 1860-ban fölmerül egy Műkedvelői-társulat alakításának eszméje, mely azonban csak hat évvel később valósult meg. 1865 február hó folyamán két előadással lépett a porondra. 9-én Viola, az alföldi haramia című színművet adták elő a főelemi-tanoda épületének homlokzatára állítandó emlékszobor költségeinek fedezésére s az akkor itt működött Völgyi György színtársulata javára. Az előadás erkölcsileg jól sikerült, de semmi jövedelmet nem hozott. 23-án Tóth Edének A lelenc című népszínművében léptek fel. Ez az előadásuk bevágott, mert 164 forint 20 krajcárt hozott a kitűzött célra.**) 1866 január havában alakult meg a váci Műkedvelőitársulat, mely színpad felállításával kezdte meg működését. A kis színpadot Kisfaludy Károly Pártütők *) Színházi Látcső 1863. 16. sz. **) Nefelejts 1865. 8. és 10. sz., Magyar Sajtó 1865. 47. sz.
