Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC NEVE. 23 a görögöket és rácokat, akik rendszerint a kávéházak előtt álldogálnak, kész a legérdekesebb kép. Az üzletek ízléses kirakatai az utca kétoldalán ragyogó keretet szolgáltatnak. Este az előkelő világ a színházban gyűlik össze. (Ein Spaziergang durch die Waiznergasse. Skizzen einer Reise durch Ungarn in die Türkei 31.) A Váci-utca legrégibb neve Fő-utca volt. 1695-ben Lipót király nevéről Lipót-utcának nevezték el. 1786 körül három szakaszra osztották, a felső részt, vagyis a Váci-kapu és Fő-utca közötti szakaszt, Váci-utca névre keresztelték, a középső a Városház-utca nevet kapta és csupán az alsó viselte tovább is a Lipót-utca nevet. Mikor 1899-ben a Városház-tér környékét szabályozás következtében megváltoztatták, a Lipót-utcára, valamint a Városház-utcára is kiterjesztették a Váci-utca nevet, vagyis a kétszáz év előtt Fővagy Lipót-utcának nevezett utca egészében Váci-utca nevet kapott. A Váci-utcáról Hevesi Lajos Váci-utca címen 1876-ban (Karcképek 1.) és Ego A váci-utcában címen (a Pesti Napló 1906. december 15-iki számában) karcolatot írtak. Gárdonyi Géza még sajátos nyelvjárást is tulajdonít a Váci-utcának, mikor Az a hatalmas harmadik című regényében a főhőssel azt mondatja, hogy: Öveges Pé Zoltán úr a legváciutcaibb énekléssel üdvözölte őt. A régi írók közül Garay János ír a híres Váci-utcáról (Virágvásárlás, Utcai élet, Tollrajzok), de az újabb írók műveiben is lépten- nyomon találkozunk a Váci-utcával. így Mikszáthná! (Az első fog, Dekameron III.) Gárdonyinál (Abel és Eszter), Krúdy Gyulánál (Az aranykéz-utcai szép napok). G. Miklósy Ilonánál (Csattanós történetek, Találkozás). Szigligetinek A rab című színművében is szerepel a Váci-utca. 5. Váci-út. A Váci-kapuból kihaladó út a kapun kívül két ágra oszlott, az egyik ág a Dorottya-utcán át a Duna mentén vitt a Rákos-árokig, a másik az Erzsébet-teret átszelve a Bálvány-utcán át szintén a Rákos-árokig haladt, ahol a kettő egyesült. Ezt az Országút nevet később a beépített területen áthaladó útra tartották fenn, a külső szakaszát pedig hol Váci-országútnak, hol Váci-útnak hívták, mig végre a Váci-ütban állapodtak meg és csak az újabbi korban csatolták hozzá a Külső jelzőt, a belső Országúiból pedig Váci-kőrút, Károly-körút, Múzeum-kőrút és Vámház-körút lett. Jókai is följegyezte 1896-ban, hogy a Károly- és Múzeum-körutakat 1863-ban még Váci-körútnak hívták. (Gróf Zichy Nándor és a Hon. Emlékeimből 156.) Az Újépület felépítése előtt, a XVIII. században tehát Pestnek egy ideig két Váci-utcája volt. Két útnak egy időben
