Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
felosztás, mert ő Migazzi püspököt dicsőítő eme könyvében a nagynevű püspök által újjá alakított várost állítja szembe a régivel, addig az utána következő időben ennek a megkülönböztetésnek nem volt már semmi értelme. A két városvéget az ott lakó cigányokról a nép ma is Cigányvárosnak — és pedig az egymástól való megkülönböztetéssel — Alsó- és Felső-Cigúnyvárosnak hívja. Legújabb település a villaszerű építkezéseivel feltűnő Deákvár és a munkás házakból álló Alsódeákvár. A Kálvária alattij dűlőn ki vannak jelölve a Kertváros házhelyei, sőt két ház is áll már rajtuk. A Knkurica-város elnevezés értelmét eddig nem sikerült kinyomoznunk. A két plébánia területe szerint Vác Alsó- és Felsővárosra, választások alkalmával pedig Közép-, Alsó- és Felsőváros, vagy Kisvácra oszlik. A várost a falusi jellegű Kisváccal szemben Nagyvácnak is hívták. Ezt a megjelölést találjuk az 1813. évi Mappa Terreni Vaciensis térképen is. Kisvác keletkezése következőleg történt. Gróf Kollonitz Zsigmond püspök földesúri jogánál fogva 1712-ben egy rendeletével kitiltotta a reformátusokat a városból. Bocskay katonáinak utódai ekkor a városhoz közeleső nógrádinegyei területen a Duna mellett építették meg házaikat és községüket Kisvácnak nevezték el. Ebben a falujukban külön közigazgatásuk volt, saját bíróval és önálló elöljárósággal és a püspöktől nyert feljogosítás alapján saját egyházi intézményeket létesítettek. Ez az elkülönített falu, valamint a falu és a város közé eső terület gróf Eszterházy püspök idejében— 1760 körül — kezdett kiépülni. 1761-ben kapcsolták Püspök-Vác városához. Kisvác egykori különállásának érdekes emléke még ma is, hogy amikor a kisváci embernek a belvárosban dolga akad, akkor azt mondja: bemegyek a városba és ki is jő a városból. Ha a mezőn dolgozó kisváci ember azt halija, hogy tűz van a városban, a füle botját se hajtja rá, mert tudja, hogy akkor az a középvárosban van; a város nevezet szerinte nem foglalja be egyszersmind Kisvácot is! (Nagy Sándor, A váci nyelvjárás 6.) VÁC HADÁSZATI JELENTŐSÉGE ÉS HADTÖRTÉNETE. A váci Dunaszorulatnak és vele városunk területének nevezetes szerepe jutott már a római birodalom és a barbárság közötti határvédelemben, mert nem kevesebb, mint négy ország határvonala szögeit itt össze, u. m. Pannóniáé, Kvádországé, Szármáciáé és Jazigiáé, vagyis mai nyelven szólva Dunántúlé, az Északnyugati és Északkeleti Felföldé és az Alföldé. Négy ország harci energiáVÁC HADÁSZATI JELENTŐSÉGE ÉS HADTÖRTÉNETE. 55
