Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
56 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK jának ütközőpontja volt e korban a Duna könyöke. A folyam jobbpartján sűrű vár- és táborhely-láncolattal védekezett a római, a könyök átlójában fekvő Aquincum-Brigetio főállomásokkal a túloldali barbárok ellen, akik természetes, erdős-hegyes határvonalukat egymással szemben is erődítésekkel védték. (Csőrszárok). Az átcsapások gyakoriak voltak, de a barbárok ereje megtörött az itt állomásozó fegyelmezett légiókon. (371.) Vác mint őrállomás és jelentékeny forgalmi csomópont a honfoglalás után is megtartotta kedvező fekvésének előnyeit és jelentőségét. A honfoglalás idején aligha volt szerepe, mert a magyarok abban az időben nem foglalták még el a mai Északmagyarországot. A szláv történetírók szerint Szent István is csak uralkodása vége felé terjesztette ki határait a Tiszáig, addig csak Vác felé terjedt a határ. (így vitatta ezt Szklenár pozsonyi tanár Katona István ellenében és ezt hirdette Záborszky Jónás a Matica 1868. esztendei évkönyvében.) A régi szláv telepen épült város már a királyság megalakulásának elején döntő harcok színhelye (1072). Vác hadászati jelentőségét igazolja, hogy a tatárjárás után kőfallal veszik körül és környékét várakkal rakják meg, illetőleg a régieket felújítják. A keresztes háborúk idején a hadak útja volt. A husszita háborúk korában nem volt ugyan tényleges szerepe, de látta a mozgalom kezdetét és végét, mert innét indult Mátyás király a cseh hussziták ellen és itt folyt le a mozgalom végső tusája, itt verték le utóbb Mátyás királynak egykor híres fekete seregét. (1492.) Teljes mértékben azonban a török időben éled fel újra, amikor végvár és egyideig erős védőbástyája volt a törökök előnyomulásának. A török hódoltság idején hol a kereszténység, hol a török, de gyakrabban a török végvára volt. Budának kulcsa és külvárosa. (Pecsevi Ibráhim és utána Kjátib Cselebi török történetíró Vácot Buda külvárosának mondja. Magyar Tud. Akad., Török Történetírók III. 141. és 269.) Mindig az események középpontjában állott, a török és magyar csapatok itt találkoztak, Vác volt a harcok színhelye. De nem csak a török idők, hanem az 1848/49. évi szabadságharc több jeles fegyverténye fűződik városunkhoz. (L. még Váci csaták.) VÁC KERESKEDELME. Ha Európa térképét kezünkbe vesszük és egy pillantást vetünk Magyarország orohydrographiai térképére, azonnal szemünkbe ötlik, hogy Vác úgyszólván az ország közepén, a Duna kanyarulatánál, a két magyar medence — a Nagy Magyar Alföld és a Kis Magyar-
