Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
54 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK közök, amelyek élénken tarkítják Vác helyszín-rajzát. A főcél persze mindig az volt, hogy minél közelebb legyenek a Dunához. Ez az oka, hogy olyan sűrűn, szinte egymás hátán vannak a házak a Dunaparton, a Tabánban és a Burgundiában egyaránt. A Dunasortól eltekintve a városnak tulajdonkép csak két utcája van. Hogy teljessé tegyük a város jellegére vonatkozó sorozatot, megemlítjük még, hogy történeti emlékeinek gazdagsága miatt történeti városnak is szokás hívni. Vájjon volt-e szabad királyi város? arra nézve semmi okiratos bizonyítékunk nincsen, de mivel az Árpádházi királyok gyakran időztek falai között és állandóan elárasztották kegyelmükkel, nem lehetetlen, hogy erre a kiváltságos rangra emelték. Minthogy sokadalom-tartásra jogosult volt, vásáros városnak is hívták. A paraszt-város, kereskedő-város, iparos-város megjelölés is szokásos volt, amikor lakosságának ez a foglalkozása jobban kidomborodott. VÁC VÁROS FELOSZTÁSA. Vác legrégibb felosztása a XIV. századból való és a lakosság két nemzetiségére vihető vissza. Civitas teutonicalis et hungaricalis, vagyis német és magyar város (1436, 1449, 1470.) Nem tudjuk, de sejtenünk lehet, hogy a német lakosság városrésze a Burgundia volt, mert*még egy 1717. évi városi jegyzőkönyvben is azt találjuk, hogy a Faszli, az Arany Hordó-kocsma a Németvárosban van. Vác területileg a várból és váraljából, vagy bekerített városból állott. A török hódoltság alatt fennállott még a Tabán, vagyis a keresztény alattvalók külvárosa. A XVIII. század elején magyar, német és tót városrészekben oszolva élt a lakosság. Kisvác keletkezését és beolvadását 1. e cikk végén. Piispök-Vác városáról föntebb Vác jogi helyzete című cikkünkben már megemlékeztünk. Itt említjük meg, hogy Káptalan-Vác város a piactól északkelet és kelet közt feküdt egy kis kerületben, a többi mind a Püspök-városhoz tartozott, még Kisvác is. (Galgóczy Károly, Pest-P.-S.-K.-K. megye monographiája III. 111.) Krakkó és Luxemburg városrészek elnevezése kétségkívül településükre vonatkozik. Emlékük csak ügy, mint Burgundiáé és Tabáné ma már csak utcanevekre szorítkozik. Az Ó- és Újvác felosztását csak Vály Andrásnál találjuk, (Magyar Országnak Leírása 1799. 572.) de hogy használták volna ezeket az elnevezéseket az életben is, arra semmiféle adatunk nincsen. A magam részéről azt hiszem, hogy Vály Róka kanonoknak Alt- und Neu-Waitzen című könyvéből vette át ezeket a megjelöléseket, de míg Rókánál helyén való volt ez a
