Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC VÁROSSÁ FEJLŐDÉSE. 49 se hagyományuk, se történeti emlékük arról, hogy nekik valaha önálló nemzeti létük lett volna, vagy hogy őket a magyarok valamikor meghódították. A váci telephely jelentőségét mindenesetre nagyban emelte az a körülmény, hogy Szent István király az általa alapított nagyterjedelmű egyházmegye székhelyévé tette, de ezzel még nem lett Vác igazi város, mint ahogy nem volt Esztergom és Pest sem az, mert mindaz, ami a középkori város lényegét tette, még a nyugati népek legtöbbjénél is csak épen kezdődőben volt. (Salamon Ferenc, Buda-Pest tört. II. 97.) A kereszténység behozatala, a püspökségek alapítása nagymérvű telepítéssel járt. A hittérítők és első püspökeink idegenek voltak. Sok idegen elemet hoztak magukkal a nyugati műveltséget terjesztve, meghonosították az ipart. Szt. István feleségével, Gizellával sok bajor és burgundi német jött be az országba. Gizella, IV. Henrik bajor herceg anyja pedig burgundi király leánya volt. Valószínű, hogy a vele jött németek közül néhány családot Vácra telepítettek. Ennek a településnek emlékét őrzi az alsóvárosi Burgundia elnevezés. Kecskeméten és több tősgyökeres magyar városban még ma is fennállnak a Burgundia nevű gyarmatok maradványai. Ezeket a telepeket Szent István király és Géza fejedelem alatt beköltözött németek alapították. Okiratos emlékeink maradtak arról, hogy I. Géza és Szent László királyok más városokból és külföldről hívtak ide polgárokat. Ismeretes, hogy az Árpádok korában mind a királyok, mind a főpapok és főurak keletről, délről és nyugatról iparosokat, művészeket hoztak be és mesterségetüző gyarmatokat létesítettek hazánk területén. Ezek által pótolták a kézműipar terén érezhető hiányt és egészítették ki a folytonos harcok által megfogyott nemzetet. IV. Béla a tatárok által kipusztított lakosság helyébe németeket telepített és részükre az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó plébániát alapított. (Péterfy, Concilia Regn. Hung. II. 269.) Ugyancsak ő vétette körül kőfallal a várost és benne várat építtetett. Vác ekkor lett tulajdonkép város, vagyis vár-as. Városi rendje azonban még nem volt, mert városi rend ebben az időben még sehol sem volt. Csekély számú városaink részint egyházi fennhatóság alatt állottak — mint valószínűleg Vác is — részint a várrendszer alkotó elemeihez tartoztak és így egyiknél is, másiknál is hiányzott a városi élet első föltétele: a teljes szabadság, az önkormányzat. A XI. és XII. században legfeljebb csak egyes városi kiváltságokról és mentességről lehet szó, de formaszerinti városi szabadalmakról ekkor még nem beszélhetünk. A városi fejlődés tulajdonkép csak a XII. század-4
