Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
50 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK ban kezdődik. (Szalay József, Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században, Századok 1880, 533.) A királyi városok mellett önálló fejlődést mutatnak a püspöki városok. Ezek a püspöki városok a püspököktől, mint földesuraktól nyerték szabadalmaikat, kiváltságleveleiket, melyek a királyi városokéhoz hasonló jogokat biztosítottak, vagyis a szabad költözést, a bíróválasztást, a vásárjogot és az önkormányzatot. A püspöki város tehát nem volt puszta cím vagy üres elnevezés, hanem jelleg, amelynek értékes jogi tartalma volt. A fennmaradt okiratok tanúságaszerint királyaink közvetlenül is fölruházták kiváltságokkal a várost és közvetlenül is nyújtottak szabadságleveleket a város lakóinak, de ezeket a jogokat és szabadalmakat Vác püspökei mindenkor megerősítették, vagy megújították. A városi fejlődés a vegyes-házbeli királyok korában kezd nagyobb kiterjedést venni országszerte. Hogy a városok eme virágzásának korában Vác is jelentékenyen föllendült, arról egykori okiratok és följegyzések tanúskodnak. Az 1423. évről fennmarad, pazar kiállítású egyházi szerkönyv arra enged következtetni, hogy a már Zsigmond korában űzött ötvösipar a fejlődés magas fokán állott, de iparosvárossá egészében csak Mátyás király korában lett. Az ő idejében nemcsak a tudományok és művészetek virágoztak városunkban, hanem a tudós Báthori püspök építkezéseivel, fényűzése és műtárgy-gyűjtése által Vácot valóságos iparos várossá tette. Az üveggyártás és ötvösipar fejlettségéről kétségbevonhatlan bizonyítékaink vannak. Azáltal, hogy a nagy király 1485-ben Vácra hívott össze és pedig nagy fontosságú ügyben országgyűlést, politikai jelentőségre is szert kellett tennie. A mohácsi ütközet után az ország sorsával együtt városunké is meg volt pecsételve. A közel másfél százados török uralom alatt Vác olyan török város volt mint ma Drinápoly. (Vácot, mint török várost és az új települést 1. a megfelelő helyeken: Vác a török város és Vác újra alakulása a XVIII. század elején). VÁC, A TÖRÖK VÁROS. Buda elfoglalása után (1541) Vác is csakhamar elesett (1543). Püspöke elbujdosott, káptalana szétszéledt, lakossága behódolt. Török katonák foglalták el a várat és a régi lakosságot kiszorították előbbi helyéből. A keresztény alattvalók, a ráják, külön városrészben, a Tabánban laktak. Ez a külváros a török városon kívül feküdt, de összefüggött a várral és a Duna vizével töltött széles árok vette körül. Három templom volt benne. A kettős
