Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
48 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK és déli részeket összekapcsolják, a Duna kanyarulatánál találkoznak és itt metszik egymást. Az északnyugatról délkeletre menő út azonban nagy kerülőt tesz, ha Vácon szeli át a Dunát, mert a közbeeső Szentendre-sziget útját állja. Vácot a középkorban a rév tette fontos várossá. Nagy baja volt a város fejlődésének az a körülmény is, hogy nincsen szabad tere, amely egy nagy város terjeszkedéséhez feltétlenül szükséges. A váci hegyek emelkedése már a Duna partján kezdődik és mig egyfelől a Naszál lejtői vetnek gátat a város terjedése elé, addig másfelől a Duna hömpölygő árja gátolja fejlődésében. Ezért nem tudott más irányban, mint csakis a Duna folyása mentén ennek régi terraszán — dr. Cholnoky elnevezése szerint: városépitő-terraszán — terjedni és ez az oka annak, hogy a város alakja hosszú, keskeny szalag. Erős hiányt szenved építési anyagban, nincsen ivóvize, talajviszonyai kedvezőtlenek artézi kút fúrására. Gyár alig épülhet, ipara nem fejlődik- Vezetőségében nincs kezdeményezés, a lakosságban nincs elég szorgalom. Már pedig mi reánk is vonatkozik a költő szava: Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet. (Vörösmarty.) VÁC MINT PEST VERSENYTÁRSA. Noha Géza és Szt. László királyok szerették volna Vácot az ország fővárosává tenni és valóban erős vetélytársa volt Pestnek, melyet meg is előzött azzal, hogy egy nagy püspökség székhelye lett, ám nagy hátrányára volt, hogy keresztbe való közlekedésre, vagyis révül nem volt alkalmas a közbeeső Szentendre-sziget miatt, így a természet állta útját a hatalmasok által gyakorolt részrehajlásoknak és Pest lett a dunai kereskedés központja és egyedül jelentős kikötője. Hasonló volt a helyzet később, Károly Róbert idejében. Buda ellenszegült a király akaratának és ez Buda helyett Visegrádot tette székhelyévé. Mivel azonban a szűk part miatt nem volt alkalmas arra, hogy ott népes város keletkezzék, a király a balparton igyekezett egy külföldiekkel telepített várost fölvirágoztatni. Ezért kapta Maros a városi szabadalmakat. (Salamon Ferenc, Budapest története II. 145. és 319.) VÁC VÁROSSÁ FEJLŐDÉSE. A mai Vác régi szláv telepen épült. A honfoglaló magyarok az itt talált szlovénokat meghagyták lakóhelyeiken és őket egyenjogú társaiknak tekintették. Nem hódították meg őket, nem igázták le, nem tették rabszolgáikká. Innen van az, hogy a tótoknak nincs
