Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC FÖLDRAJZI FEKVÉSE. 47 és nem leszármazol a régi szlovéneknek. Az az állítás, hogy a cseh fejedelmek a X. században hazánk északnyugati részét uralmuk alatt tartották, nem felel meg a valóságnak. Ezt a szláv írók (Palacky Ferenc, Záborszky Jónás, Sassinek Ferenc stb.) találták ki. A Naszál hegyvidékét ekkor még sűrű erdőség borította, melyben még medvék is tanyáztak (Dr. Majer István 1912. évi násznépbarlangi ásatása), de az, hogy a Duna kanyarulatának széles völgye vadon volt, az csak későbbkori mondái betoldás. (Pauler Gyula, A magyar nemzet tört. I. 436.) Ellentmond ennek a város természeti fekvése és igazolják azok a leletek, melyekbe lépten-nyomon beléütközünk. így a Pogányvár, az akasztófa-dülői bángori, csörögi és dunakeszi őstelepek, a naszáli barlang említett lelettárgyai stb. VÁC MAGYARORSZÁG KÖZÉPPONTJA. Ha egy vonalat húzunk — mondja Kohl, a kiváló földrajzi író — az Adriai tenger északi végéről északkeleti irányban az orosz és magyar pusztákat elválasztó kárpáti iszthmusz felé s egyet a Dunának dévény—pozsonyi kapujától délkeletre moldva—orsovai kapuja felé, akkor a két vonallal megjelöljük a főtengelyeket, amelyeken a magyar medencének egész történelme mozgott. A Duna váci hajlatának csúcsa közel esik Magyarország matematikai középpontjához és itt érintkeznek a legjelentősebb ellentétek, melyeket az ország belseje mutat. Magyarország egész politikai és közlekedési történelme a Dunának ama nevezetes nagy hajlása s a középhegység tengelye körül forgott, mint kerék az agya körül. (Die geogr. Lage der Hauptstädte Europa’s 249.) L. Váci Duna. VÁC FÖLDRAJZI FEKVÉSE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK AKADÁLYAI. Vác jelentőségét földrajzi fekvése adta meg, de ugyanez vonta meg a korlátot is továbbfejlődésének útjában. Az ország kellős közepén, a Duna kanyarulatánál — a legtermészetesebb közlekedési vonal középpontján — a Keletet a Nyugattal összekötő vasúti fővonal közepén fekszik és látszat szerint az a rendeltetése, hogy világforgalmi gócpont legyen. Valóban hatalmas versenytársa is volt Pestnek és Budának. 1. Géza és Szent László királyok szerették volna az ország fővárosává is tenni, mégsem lett az ország középpontja. Ennek az oka épen földrajzi fekvésében rejlik. Az országot átszelő közlekedővonalak, melyek a keleti és nyugati, az északi
