Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
VÁC GEOLÓGIAI ALAKULÁSA. 43 régibb quasihistoriák naiv kísérletei ezek az előadások. Vác keletkezését természeti viszonyainak köszöni, mint ahogy jelentőségét a kereskedelmi és sztratégiai körülmények adják és indokolják. Minthogy itt a város alapításáról beszélünk, nem terjeszkedünk ki a város alakulásának érdekes, de hosszas magyarázatára. Az alapítást illető részletekre nézve a Váci csodák címszó alatti cikkre utalunk és most csak annak a vizsgálatába bocsátkozunk, hogy ezek a hagyományok és mondák mennyiben mentek át a köztudatba és fennmaradtak-e napjainkig is a nép ajkán? Ez irányú nyomozásaink arra az eredményre vezettek,, hogy Vác alapításának krónikás történetét a váci nép nem szájhagyomány útján tudja, hanem Tatár Péter népiratkáiból ismeri. Ennek nyilvánvaló a magyarázata. Vác mai lakossága nem leszármazója a város középkori népességének: az a török időkben elpusztult, a mostani pedig jórészt a XV111. századi bevándorlók ivadéka. VÁC GEOLÓGIAI ALAKULÁSA. A Duna mostani medre a geológiai harmadkor végén alakult ki, mikor a nagymaros—visegrádi andezit hegységet a csapadékvíz — a hátráló erózió következtében — lassankint áttörte. Vác határának kiváló jelentősége, hogy talaját legnagyobb részt finom lösz borítja, amely tudvalevőleg kitűnő termőtalaj. Ennektulajdonítható, —földrajzi fekvése mellett — hogy Vác és környéke állandóan lakott hely volt. A visegrádi várhegy tömege nem eredeti felnyomult andezit tömzs (törzs), hanem az andezitnek másodfokú kidolgozása. A visegrádi hegyek a tenger partján születtek és ott alakult meg masszájuk. A tűz el sem végezte még munkáját, mikor már a víz hányta-vetette és végre összegyúrta. Ez korántsem csupán a flaszterkövekért volt fontos. Alkalmasint befolyt arra is, hogy a Duna ne másfelé, hanem erre vegye állandó útját és az - esztergom-váci vonalon törje át a kikerülhetetlen középhegységet. Ha a Duna Vácon felül oly geológiai viszonyokat talál, mint Orsován felül a Vaskapunál, annak fontos közgazdasági és politikai következményei lettek volna. A vízi közlekedés nehézségei kérdésessé tették volna Budapest jövőjét. Esztergomnál nem is lett volna kénytelen áttörni a falat. Könnyebb lett volna neki vagy a Vértes és Gerecse közti, vagy a Vértes és Bakony közti nyílást áttörni. De méltóságos folyamunk elég kegyes volt nemcsak kerülővel kanyarodni hozzánk, hanem kényelmes hajókázást is engedni; mert távol attól, hogy
