Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
I. Könyv: Általános rész
‘ oly gyermekes hegyi patakhoz illő zuhanással rontana a kiemelkedő sziklafalaknak, mint a híres Strudelnél, vagy az orsovai szorosokban, sehol több nyugalommal s illendőbb lépéstartással nem halad kitűzött célja felé, mint Esztergomtól Vácig. Andezit halmazaink ott sima vert utat engednek neki. Még azt a feltűnő önfejűséget is, hogy Vácnál egyszerre délnek kanyarodik, pem az andezit okozza. Mert Vácnál a balparton már a budaiakhoz hasonló mészhegy emelkedik, — a Naszál. Dunánk folyásának általános iránya kapcsolatos a vidék alakulásával, melyet így vázol a továbbiakban Salamon Ferenc: Ha az ember a térképen egy egyenes vonalat húz Vácon kezdve Gödöllő szomszédságán át Ceglédnek, a középhegység általános irányára körülbelül függélyes vonalat emel, ez a vonal egy elég tetemes magasságú dombsortsőt az Alföldhöz képest hegysort — jelöl meg, mely Ceglédnél nem is végződik be, hanem délre hajló irányban homokbuckák képében vonul le Bács vármegyéig. Nála nélkül Pestnél kezdődnék az alföldi rónaság — sőt nála nélkül nem volna vízválasztó a Duna és Tisza között. Feltűnőnek tartja, hogy ez a dombsor, melynek az volt a rendeltetése, hogy a Dunát a Tiszától elválassza, irányára nézve — kivált Váctól Ceglédig — nagyjából párhuzamos vonal a középhegységnek völgyvonalaival, melyek a Tisza mélyedéséig követhetők, mint régi törésvonalak. A Duna mikor folyami jelleget öltött, nemcsak nagyobb volta miatt terült széjjel, mint ma, hanem azért is, mert fenekének színvonala magasabban állott és saját medrét nem vágta be olyan mélységre. A jelen geológiai korszak kezdetén, Vácnál a — hihetőleg nagyobb esésű — szorosból kiszabadulván, a mainál sok helyen 20—30 méterrel is magasabb kavics-, porond- és iszapfenekű völgyteknőibe jutott, melyen kész medre nem lévén, egészen laposan ömlött széjjel. Megtöltötte azt a területet, melyet ma árterének nevezünk. Első dolga lett volna állandó medret vésni magának a völgyben. De épen Budapestnél ment ez nehezebben, mint folyása bármely más szakaszában. (Buda-Pest története I. 41, 47 és 63. Dr. Stäche Guido, Die geologische Verhältnisse der Umgebungen von Waitzen in Ungarn [Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt 16. Band 277. Seite] F. S. Beudant, Voyage minéralogique et geologique en Hongrie I. 547.) 44 VÁCI ÉRDEKESSÉGEK
