Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

KALEN DÁRIOM — KAMILLÁNUSOK.

147

rorum) tudjuk, hogy tíz krajcárért árulták. Följegyzésünk van továbbá arról is, hogy az 1812. évi Vátzi Kalendáriomból 80C0 példányt nyomtak. Nagy szám volt ez abban az időben! Kelendőségét mindenesetre olcsóságában kell keresnünk, legalább arra vall a következő eset, melyet Zoltai Lajos A Csáthy-féle debreceni könyvkereskedő- és kiadócég 100 éves története című munkájú 10. lapján olvasunk. A compactor-céh panaszt emelt Csáthy György nyomdász ellen, amiért könyvesboltot nyitott. Csáthy György és veje, a váci születésű Pápai Kiss István, viszontvádat emelt. A könyvkötők vádaskodása — akár a rossz puska — visszafelé sült el, mert a vizsgálat folyamán világosságra jött a könyvkötők megintést, sőt büntetést érdemlő visszaélése, így a többi között az, hogy a váci kalendáriomon leragasztják a Vác nevet és Győrt teszik helyébe. A Vátzi Kalendárioin legnagyobb dicsősége, hogy költők is megénekelték. így Arany János egy jolsvai időjóst kigúnyolva, szintén megemlékezik kalendáriomainkról:

. . . Mint egy garabonczás, legottan Vihart csinál, ha kedve szottyan;

S mit szája mond — probátum! — meglesz:

Nyáron meleg, télen hideg lesz.

я Csitt! — közbevág — csitt 1“ és az apró Naptárak ajkán elhal a szó;

Vagy azt se’ tudják, mit beszélnek:

Derűt, borút össze-izélnek.

A Győri, Váczi, s több e féle Mind hosszú orral búnak félre;

S a Lőcsei (oly nagy korában!)

Meg-megfordul halott porában. (Népnevelés.)

Váci kamillánusok. Nem mint nevezetesség, hanem mint ritkaság jön tekintetbe a csak nagyon kevesektől ismert kamillánus szerzet, melynek bölcsőjét Vácon ringatták. A jó halál atyáinak szerzetét Szt. Kamill alapította. A rend különösen a nehéz betegek ápolásával foglalkozott. A szent Kamill-rendi szerzeteseket Vácra Forgách Pál gróf püspök telepítette le 1758. augusztus havában. Megígérte nekik, hogy alápítványt tesz számukra és házat építtet részükre. Ideiglenesen a püspöki palotában, a mostani siketnéma-intézetben, helyezte el őket. 1759. augusztus 25-én azonban meghalt és csak a végrendeletében gondoskodott róluk. Minthogy azonban el volt adósodva, vagyonát a kir. kamara lefoglalta a kamillánusokra hagyott pénzösszeggel együtt. A szerzetesek

10*