Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
148 KANONOK — KÁPTALAN. ennek kiadását kérték Mária Teréziától, kitől jóindulatú választ is nyertek. Forgách utóda, Eszterházy Károly gróf püspök azonban ellenezte végleges letelepedésüket. 1759. november közepéig a püspökség jövedelméből kaptak ellátást és némi készpénzt is. Mikor a szerzetesek látták, hogy Eszterházy püspök ellenzi a letelepedésüket, Bécsbe mentek. Ott a királynőtől engedélyt nyertek, hogy az országban bárhol letelepedhessenek. A királynő Zichy Ferenc győri püspök pártfogásába^ajánlotta őket. Ez szívesen fogadta a kamillánusokat, akik 1761-ben Vácról Győrbe költöztek és ott a Nádorvárosban telepedtek le. (Dr. Szarka Gyula szíves közlése.) Váci kanonok. A nagytekintélyű váci székeskáptalan érdemes tagjait nem csupán mint testületet általánosságban, hanem személy szerint is szokás emlegetni. Az ónodi és 1847/48. évi pozsonyi országgyűlésen példát mutattak a hazafias áldozatkészségben, sokan kiváltak közülök az egyházi és világi tudományokban, többen magából a testületből váltak ki, hogy díszes kanonoki stallumukat a magasabb püspöki székkel váltsák fel, noha olyan ritka eset is volt, — kivétel erősíti a szabályt — hogy önként hagyták el javadalmukat. (Gróf Zichy Hippolyt, dr. Varázséji Béla.) Palugyay Imre nyitrai, Balás Lajos rozsnyói püspök lett. A köztudatban a méltóság, dísz és nyugalom reprezentálói, az irodalomban — Mikszáthnál — a jólét szimbólumai: kövér, piros, mint egy váci kanonok. Mint magában álló ritkaságot (kuriozitást) jegyezzük fel, hogy a pápa Erzsébet királyné ajánlatára kancellárjának, a Héder-nembeli Miklósnak unokaöccsét 1365-ben tizenhat éves korában nevezte ki a váci kanonokságra. (Bossányi, Regesta suppi. И. 433., Holub, Az életkor. Századok LV. 76. Csak Estei Hippolyt esete hasonlatos ehhez. Tudvalevő, hogy I. Mátyás királyunknak ez a sógora hét és féléves korában lett esztergomi érsek.) Váci káptalan. A városunk nevével kapcsolatos intézmények között a legnagyobb értékűek közül való a váci káptalan, mely a legkorábban kifejlődött káptalanok egyike az országban. Valószínűleg Szt. István alapította a püspökséggel együtt. Az első okirat, melyben említés történik róla, 111. Ince pápának 1190-ben kelt ismeretes levele Imre királyhoz Bojeszló püspök ügyében. (L. Váci botrány.) Dezsericzky azt állítja az általános hagyományra hivatkozva, hogy a váci káptalannak első alapításakor 36 tagja volt. A közhit, a hagyomány valószínűleg túloz. Ez a magas szám a köztudatban nem csupán a váci káptalanra vonatkozik. А XIV. századra nézve biztos számadataink vannak már. A pápai tizedjegyzékek a nagy
