Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
V. A remekelés
A REMEKELÉS. 81 kálvinisták s akar lutheránusok lesznek és meg nem térnek az igaz hitre, egy esztendő leforgása alatt ki vettessenek a céhből.“ Ez a követelmény még határozottabbá lett Eszterházy Károly gróf váci püspök rendeletéiben és az általa megerősített céhlevelekben, vagy az azokhoz csatolt pótlásokban, aki megkövetelte, hogy ne csak maguk a mesterek legyenek katholikusok, hanem inasaik és legényeik is. A céhbeállás egyik főfeltétele a három évi vándorlás elvégzése volt, mellyel jól kitanult ságát bizonyította. Habár a legszigorúbban megkövetelték a három évi vándorlást, mégis számtalan esettel találkozunk, különösen az utóbbi időkben, amikor megváltják. így pl. a szűrszabóknál 1759-ben egyik beálló hat frt.-t fizetett a vándorlásért, a szűcsöknél 1819-ben tizenkét frt.-t, a molnároknál 1812-ben negyven frt.-t, a henteseknél hetvenöt frt.-t; a legutóbbiaknál a pénzen megváltók száma igen nagy volt. A céh előtt elő kellett mutatnia kereszt-, tanuló- és vándorlólevelét. A keresztlevélre azért volt szükség, hogy ezzel bizonyítsa „böcsületét“,1) vagyis törvényes származású-e, vagy nem. A tanulólevél azért kellett, hogy bizonyítsa, vájjon a mesterségét „igazán és iámborul“2) tanulta-e, és kitöltötte-e inaséveit és apródévét. Yégül vándorlólevelét mutatta be s ennek alapján, ha a vándoréveket rendesen kitöltötte, remekre bocsátották. Ez alól azonban — amint láttuk — volt kivétel, sőt még kimenekülés is. A csizmadiáknál a XVIII. század végén azt is megszabták, hogy csak huszonnégy éves korában lehet a céhbe állani. A céhbe állásnak egyik követelménye volt az erkölcsös, becsületes élet is, mert kifogás esetén az ilyent visszautasították; 1797-ben egy csizmadia legény be akart állani a céhbe, de mivel dologtalan, erkölcstelen volt, és rossz viseletű miatt már katonának is szánták, sőt anyjának sem engedelmeskedett és dolgozni sem akart, visszautasították azzal, hogy fogadjon szót anyjának és dolgozzék otthon, mert máskülönben megbüntetik és ismétlődés esetén katonának adják. Ugyancsak 1799-ben egy német szabó legényt nem vettek fel a céhbe, mivel korhely és korcsmázó volt, s különben nem is igen értette mesterségét. Érdekes és jellemző esetünk van az erkölcsös élet követelmé>) Csizmadiák céhlevele. 1715. I. 2) Gombkötők céhlevele. 1718. 9. 0
