Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

X. Az 1485-iki országgyűlés kútforrásai

X. AZ 1485-IKI ORSZÁGGYŰLÉS KÚTFORRÁSAI.

59

végül i) a legrégibb a XV. századból származó Ráday-féle codex, moly a Ráday grófi család péceli levéltárában volt elhelyezve s a dr. Kolosvári Sándor véleménye szerint a Nádasdy-féle kisebb codex másolata s így esetleg a XVI. század elejéről való, az 1572. évet meghaladó időből lehet.

Kovachich József Miklós a felsorolt codcxeket egytől egyig használta, és elbírálta1) s innen származik úgymond dr. Kolosvári Sándor — hogy annyi idegen anyag csúszott bele, a régi magyar törvénytárba, s érdekesnek állítja Kovachich összeállítását, aki megkülömböztette, hogy az ezen gyűjteményekben foglalt vegyes decretnmok közül mindegyik hány és közülök névszerint melyik gyűjteményben van meg? továbbá azért, hogy a törvényeken kívül mindegyik gyűjtemény, még minő egyéb anyagot foglal magában?2 3)

Dr. Kolosvári Sándor azt írja a milleninmi Törvénytár bevezetésében, hogy „az ötödik decretum után a nádori tisztségről szóló cikkelyek következnek 1485-ből, melyeknek hitelessége kétséges.“:i)

A Mátyás király törvényeit állítólag nyomtatásban is kiadták Panzer „Annales typographici“ című munkája I. köt. 266. lapján; említi, hogy Hess András ily címen tette közé „Mathiae Regis Hungáriáé leges et diéta“, a mű helyes címe „Constitutiones inclyti regni Ungariae“ helynév, esztendő, és nyomda megjelölése nélkül, amelyről Kudora azt állította, hogy a művet bizonyos vándor-nyomdász adta volna ki, midőn . 1482. óv után onnan elköltözött.4 *) Ez a mű eredetiben megvolt a pozsonyi ágost. h. evang. egyházközség birtokában; de csak az 1486-ik évi „Decretum majus“-t foglalta magában. -József nádor azt híven leíratta, s 1816. december 8-án a másolat hiteléül saját kezű aláírásával és pecsétjével látta cl, mikor a hitközség a mű eredetijét a magyar nemzeti Múzeumnak engedte át.6)

‘) Kovachich József Miklós: Notitiae praeliminares ad Syllogen Decretorum comitialium etc. Post, 1820. megjelent műve 368. és köv. lapjain.

*) „Magyar Törvénytár“ 1000—1526. évi törvénycikkek. Fordították Nagy Gyula, dr. Kolosvári Sándor és dr. Óvári Kelemen. Budapest, 1893. XLV. lap.

3) Ugyanott д XXNIII. lp.

p Kudora Károly: Könyvtártan. Budapest, 1893. 30. lp.

r') A pozsonyi ág. h. ev. főiskola 1877/78. évi értesítőjében. Harmath K.

a 30. lapon.