Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
IX. Kik vettek részt a váci országgyűlésen?
IX. KIK VETTEK RÉSZT A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉSEN? 53 tartásával szokásban voltak, őseink csakis a püspöki templom falai közt tarthatták. Tekintettel azon körülményre, hogy Vácon hosszú évszázadokon keresztül minden történetileg nevezetes eseményt a Gombás patakon túl fekvő „Hét kápolna“ környékével hoznak kapcsolatba, fent érintet kérdést ngy oldhatjuk meg, hogy ezt a területet tartjuk országgyűlés tartására legmegfelelőbbnek, annál inkább, mert a dominikánusok templomát a mi korunkig nem magyar, hanem „német“' plébániának tartották. IX. Kik vettek részt a váci országgyűlésen? Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen kolozsvári egyetemi tanárok világosan kifejezték, hogy azok a decretumok, melyeket Mátyás király a váci országgyűlésen hozott: csonkák, be nem fejezettek; nyilván azért, mert a király azon időben Bécsben tartózkodott és csak a karácsonyi ünnepekre tért vissza Budára. Mátyás előzőleg sem hitelesítette mindig a megfelelő országgyűlések végzeményeit; hanem — mint láttuk — az országos rendek 1474. évi constitutióját; de előzőleg az 1470. 1472. és utóbb az 1475. évi decretumokat is Budán kelt oklevele által erősítette meg. Ez volt kétségenkívül a váci országgyűlés sorsa is. Azért, ha az 1486. évi docretumát Mátyás a karácsonyi illetőleg újévi ünnepek után jan 26-án szentesítette, igen valószínű, hogy ezt a király az előző évben alkotott törvénycikkekre is kiterjesztette; hacsak azt nem akarta, hogy a nádori tisztségről hozott törvényeit a királyné pártja előbb ne vehesse tudomásul, hogysem a nádor a maga teljhatalmát érvényre emelte, s Szapolyai Imre a. váci püspök befolyása alatt megkezdette működését Budán a király távolléte alatt. Az 1486-ik évi decretumot Báthory Miklós váci püspök és Szapolyai Imre nádor írták alá; ezeknek tehát múlhatatlanul; jelen kellett lenni ; azért, mert az első a házigazda, a másodba mint a király helytartója a távollévő Mátyás képviseletében szerepelt. Bonfini Miklós állítása szerint a király nyár derekán „sexto post mense“ vonult Bécs alá; tehát az év második felét Ausztriában töltötte, s Engel Keresztéig értesüléséből ismeretes,
