Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
IX. Kik vettek részt a váci országgyűlésen?
54 A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. azért érkezett karácsonykor Budára, miszerint keresztül vigye a nádor megválasztását, amely országgyűlés, már előzőleg 1485-ben kezdetét vette; nincs tehát kizárva, hogy a kettő közt szerves összefüggés volt, annál is inkább; mert Pray György Szapolyait már 1485. december 4-ikéről mint megválasztott nádorispánt mutatja be.') Ezen véleményben osztozott Szalag László is, aki a nádor megválasztását már tavasszal megejtett dolognak tartotta; hogy a háborút III. Frigyes császárral folytatni lehessen, s külön minden jobbágy házhelyére egy-egy forint adót vetettek ki.") Pethö Gergely szerint Mátyás a királynéval jött le Becsből, hogy elrendezze az országgyűlést az 1486-ik évre: kincstárnokával Dóczy Orbánnal; Szapolyai Imrével a nádorral; János nagyváradi püspökkel és Drágffi Tamással, aki követségben járt azon időtájban a pápánál.3) A fentebb részletesen ismertetett Báthoryakon és Szapolyaiakon kívül tehát első sorban a kincstárnok Dóczy Orbán és Pruisz János nagyváradi püspök voltak jelen; ez utóbbi annál inkább, mert a budai országgyűlés decretumát, mint a király udvari titkos kancellárja írta alá, a Mátyás uralkodásának huszonkilencedik és a csehországi uralkodásának tizenhetedik esztendejében; aki sajátkezüleg írta volt alá 1464. ápril 8-án is a Mátyás második decretumát, mikor Szegeden a hadi költségeket szabályozták. Nagyváradon a dicső fejedelem idejében 1476-tól 1490-ig Pruisz János volt a püspök; e néven kilencedik az egyházmegye méltóságai között. Morva származású, aki 1472-ben még nagyprépost volt. Nagylucsei Dóczy Orbánról már fentebb volt szó. Az 1483-tól 1486-ig győri püspök és csak azután került Egerbe, ahol a főhatóságot 1492-ig viselte. Jelen lehetett Vácon vingarti Gerób László erdélyi püspök is, akit mint utóda Veronai Gábor követett. Mátyás király 1464. évi decretumát mint gyulafehérvári püspök Miklós írta alá, ugyanakkor mint kalocsai érsek Báesvármegye főispánja István volt. ') Pray: Specimen Hierarchiáé. Rosonii et Cassoviae, MDCCLXXVI. II. köt. 354. lap. z) Szalag László: Magyarország története. Pest, 1882. III. köt. 346. lp. s) Pethö Gergely: Rövid magyar krónikája Spangár Andrásnál; Kassa, 1738. a 222—223. lp.
