Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
VIII. Hol tartották Vácon az országgyűlést?
52 A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. Vác városa Mátyás király idejében nem tartozott Pest vármegye területéhez, hanem Nógrád kiegészítő részét képezte; azon megkülönböztetéssel, hogy Nógrád azon községei, melyek az esztergomi érsek fennhatósága alatt állottak Nagy-Nógrádot alkották; azok ellenben, amelyek a váci püspökség jogköréhez voltak beosztva, Kis-Nógrad volt, és mint törvényhatóság marad felosztatlan. ’) Váctól éjszaknyugatra feküdtek Verőce és Nógrád városok, ez utóbbi a Báthory Miklósé, a várral együtt, akinek különben a vármegye déli részében hét, számottevő faluja volt, tehát mint a váci országgyűlés házigazdája okvetlenül nagy hatalommal rendelkezett.2) Csánki Dezső a közt a huszonkét vár között, melyek a vármegyében erősséget képeztek: Vácot is mint ilyent nevezi meg „Castrum Vaeiense“ dacára, hogy éppen a Nógrád vára viselte az „uj vár“ nevet, amelynek nyoma már Anonymusnál olvasható; utóbb „terra seu possessio Neugrad“ elnevezés alatt, mint vámszedő helye a váci püspöknek.1) Régi okiratok tanúsága szerint Vác inkább német, részben német és magyar lakossággal birt; maga Nógrád vármegye az úgynevezett nagy uradalmak színhelye, melyben az esztergomi érseknek és váci püspöknek birtokain kívül a Szent János lovagrendnek is voltak javadalmai. A várak közül Szanda és Buják a Báthoryakó volt, s érdekesek azok a feljegyzések, amelyek Engel Keresztély feljegyzései szerint a hadi adóból a vármegyére és földesuraira háramlottak. Annak igazolására, hogy az akkori idők intentióit élénkebbé, érdekesebbé tegyük: ki kellett térnünk ilyen és hasonló dolgok felemlítésére. Vác legrégibb képein a püspöki székestemplomon kívül a dominikánusoké van feltüntetve; a „Szent Mihály“ őrangyalról és „Szent Péter“ apostolról címzett egyházak inkább csak kápolnák voltak; miért is majdnem határozottan mondhatjuk, hogy azokat az isteni tiszteleteket, melyek az országgyűlés !) Dr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890. I. köt. '0 A hót község nevei: Kalló,. Cső, Sáp, Guta, Kösd, Szánthó és Berkenye. s) Fejér: Cod. Dipl. X. köt. 6. Budae, 1844. 584. és 587.
