Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
IV. Az aragoniai ház beavatkozása
20 A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETÉ. Szendrő alá kellett vonulni, ahol a törököt nem a magyaroktól való félelem, hanem a tél szigorúsága tartotta vissza*) s azok, akik úgy vélekedtek, hogy a csatározásokat minden körülmények közt a hősök vívják ki; feltétlenül mindig azok aratják a diadalokat: fölötte tévednek; mert mint Berzeviczy Albert helyesen rámutatott, a Mátyás mélyreható merész terveit az államférfiak ismerték s nem volt titok, hogy itthon sokan nem a pápa igyekezetét, hanem a német birodalom vállalkozásait tartották egészségesebbnek.**) A nyugati politika látóhatára tehát borús volt; talán borúsabb mint, a keleti. A cseh uralom kérdésében III. Frigyes megbízhatatlan, sőt csalárd magatartást tanúsított, s arra, hogy minő veszedelmeket rejt magában az események láncolata: kellett, hogy az uralkodó, a hadvezér idejekorán felismerje a bajt, amihez különös talentum, veleszületett érzék, és tapintat kivántatott. Beatrix temperamentumos fiatal nő volt; ereiben heves olasz vér csörgedezett, s méltán dicsekedett annyi gyakorlati érzékkel s iskolázottsággal, hogy az ellentétes törekvések szövevényeiben el ne tévedjen, s ha tanácsadásra vagy cselekedetre került a dolog, helyt is álljon a királyi férj oldala mellett; a miben kezdetben a király anyja is támogatta. A magyar királyné még Nápolyban előnyös értesülést szerzett leendő anyósának Szilágyi Erzsébetnek bölcsességéről, akit az olasz tudósok csak ..heroica mulier“ néven emlegettek, s így magasztalta még Aeneas Sylvius is, akit utóbb II. Pius név alatt a szent Péter trónjára emeltek Rómában. Addig, míg ez a sokat dicsőített anyós, ez a hős asszony élt, csak csínyján ment a dolog; azonban midőn elhalálozott a szenvedély tüze ébredt fel a királyi udvarban s a Beatrix törekvései nem ismertek korlátokat, nem ismertek féket. Aragóniái Jánost — tudjuk — 1479-ben azzal a megbízással küldötte ide a pápa, hogy Magyarország a vele szomszédos országokkal a törökök elterjedése ellen buzdítson***) s Mátyás már kezdetben a húsz éves bíborost szemelte ki arra, hogy esztergomi érsekké nevezze ki, és bár nem voltak aggodalmai, hogy terve a római szentszék tetszésével ne találkozzék, *) Hátai Gáspár i. m. II. 151. lp. **) „Magyar tört. Életrajzok.“ XXIV. köt. Budapest, 1908. 196. lp. ***) Ugyanott: 219. lp.
