Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

IV. Az aragoniai ház beavatkozása

IV. AZ ARAGÓNIA! HÁZ BEAVATKOZÁSA.

21

bizonyos tartózkodást mutatott a magyarokkal szemben, akik az olaszok iránt ellenszenvet tápláltak.

A döntő ok, amely Mátyást ezen intézkedései körül vezette az a szenvedélyes szerelem volt, amellyel felesége iránt viseltetett, és mint Fraknói bizonyítja, a modenai levéltár irataiból kiviláglik, hogy „legkedvesebb neje iránti halhatatlan szerelem mellett az a rokonszenv és vonzalom indította, melyet nejének testvére iránt táplált s ama kötelességérzete, hogy neje atyjának tőle telhetőleg kedveskedjék.”*)

Itt ezek szerint csakis a kötelességek öszszeütközéséről lehetett szó. A király bálványozta feleségét; s Aragóniái János, akit a római szentszék ideküldött, vagy megtántorodott küldetése jogcímében, vagy visszatetszést idézett elő nénjénél, amiatt, hogy bizonyos áramlattal szemben aki határozottan és csaknem kizárólag a Habsburg család felmerülendő jogigényeit mozdította elő, s ebből a körülményből eredtek a különféle nyílt és titkos agyarkodások, melyek az ország lakosságát szünet nélkül nyugtalanították, mert érezték minő varázs rejlik abban a gondolatban, ha egyszer a nemzeti uralom eszméje III. Frigyes törekvésével szemben lábra kap, aki egykor aranynyal megtöltve küldte haza szent István koronáját, mikor arra kötelezte Mályást, hogy ő azt neki visszaszármaztatja, ha netalán törvényes férfiutód nélkül találna elhalni.

Az esztergomi érseki székre a győri püspök is Beckensloer János is igényt tartott; s míg e miatt Rómában a per folyt, János herceg aki mint adminisztrátor húzta a jövedelmeket letétbe helyezte az esztergomi káptalannál a neki járó harmincezer forintot.**)

A sok egyenetlenségnek az olnhici találkozás vetett véget, ahol a magyar király 1479. febr. 2-án a két Jagellóval: úgymint III. Kázmér lengyel királlyal és ennek első szülött fiával Ulászló cseh ellen-királlyal tisztázta a helyzetet; de végleg csak nyáron határozott, mikor a német fejedelmek is részt vettek azon s hozzájárultak.

Bonfíni azt állítja, hogy olyan pompát, aminőt Mátyás király ebben a morva városban kifejtett, nem látott Európa; csak a lovak száma húszezret tett ki, s a magyar király való*) ..Magyar tört. Életrajzok“ XXIV. köt. Budapest, 1908. 201. lp.

"*) Bonfíni i. m.: Deo. IV. Libr. 6.