Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)
A hősök
18 kai. vallású voll. Branda Ferenc földműves a szerb harciéren halt meg 39 éves korában. Branl Mihály kőműves született Vácon 1891-ben Brant János és Botlik Teréz róm. kát. szülőktől. Mint az 1. honvéd-gyalogezred őrmestere szolgált a hadjárat idején. A Károlycsapatkereszt tulajdonosa. Braun Dávid a 32. gyalogezred gyalogosa 1916-ban Tomszkban szenvedett hadifogságot. Brenner Valér banktisztviselő, Brenner Márton kultúrmérnök és Vadkerti Katalin fia, született 1895. szeptember 5-én. Mint m. kir. népfelkelő zászlós vonult be és az olasz harctéren két hadi kitüntetésben részesült vitéz magatartásáért. A háború után családi nevét Barabásra változtatta és a kormányzó vitézzé avatta. Brezovszky Mihály 20 éves róm. kát. vallású földműves a cs. és kir. 60. gyalogezredben harcolt az orosz harctéren és ott 1915-ben eltűnt. A bíróság holttá nyilvánította. Brunner Antal borbélymester, a 38. gyalogezred gyalogosa, 1914-ben vonult hadba és 1915 májusában orosz hadifogságba került. Előbb Taskendbe onnét Krasznovodek városba (Turkesztán) internálták. Brünauer János Írnok született Vácon 1895-rben izraelita szülőktől. A 32. gyalogezred népfelkelője volt és 1916 nyarán Galíciában hősi halált halt. Buczkó Gábor tanuló 19 éves róm. kát. tanuló 191T-ben tett érettségit a váci főgimnáziumban és utána hadba vonult. Az ön-=kéntesi iskolát elvégezve, zászlósnak lépett elő. A 19. honvéd-gyalogezredből a repülőkhöz osztották be. 1918 április lf-én Jerginén, Trieszt mellett gyakorlatozás közben egy másik repülőgéppel ütközött össze és négy bajtársával együtt szörnyet halt. Bucsek János a cs. és kir. 32. gyalogezred tartalékosa 1914. decemberében megsebesült. Budai Mihály a cs. és kir. 13. huszárezred huszárja 1914. őszén megsebesült. Bujkovics Imre 20 éves róm. kát. földműves az orosz harctéren halt hősi halált. Bulejsza András kőműves. Mint 41 éves honvéd népfelkelő a mozgósításkor Besztercebányáról vonult hadba a 16. honvéd-gyalogezredhez. Onnét később Przemyslbe vezényelték. 1915 márciusában a vár elestekor orosz hadifogságba került és 14 hónapig feküdt betegen Zarzin nevű orosz város tábori kórházában. Mint rokkantat 1916-ban haza küldték. Itthon halt meg. Bunyata László kéményseprő született Vácon 1893-ban. Mint a cs. és kir. T. számú vártüzérezred tartalékos tűzmestere vonult be a mozgósításkor és előbb az olasz harctéren teljesített szolgálatot. Az ellenség előtt tanúsított magatartásáért a lefelsőb hadvezetőség még 1915 december havában elismerő oklevéllel tüntette ki. Rövidesen főtüzérnek lépett elő s ezredével az oláhharctérre került. 1916. október l(-én a Csikmegyétől keletre fekvő Agate község határában hősi halált halt. Róm. kát. vallású volt. Czelhán Lajos a cs. és kir. 32. gyalogezred gyalogosa 1916-ban Taskendben volt hadifogoly. Czermann József adótiszt született 1883. július lí-én Móron. Reáliskolát járt és 1901- ben kereskedelmi érettségit tett, majd hasonnevű atyja borüzletében működött. 1902. október 1-én megkezdte a székesfehérvári cs. és kir. 69. gyalogezredben önkéntesi szolgálatát és a tiszti vizsga után ténylegesíttetvc magát több helyőrségen mint hadnagy működött 1904-ig, amikor adótiszt lett. Ilyen minőségben került 1906-ban Szentendréről Vácra. Itt csakhamar kedvelt tagja lett az ifjúságnak. Háznagya és egyik nagy erőssége volt a
