Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)

A hősök

19 Sport-egyletnek, melynek keretén belül sok­szor vitte diadalra a város színeit az országos evezős és úszóversenyeken. A mozgósítás napján jó kedvvel búcsúzott váci barátaitól és örömmel vonult be ezredéhez, melyet azonnal Szerbiába irányítottak. Katonái előtt járt mindenütt a legnagyobb golyózáporban és biztatta, bátorította őket. Az a legendás hit volt elterjedve róla, hogy nem fog rajt a golyó. Mégis augusztus 19-én Szabács alatt Prici­­novics nevű község mellett korán reggel épen akkor, midőn a lövészárokból kiemelkedett és parancsot osztott, egy srapnel érte a balarcát. Azonnal meghalt. 0 volt az első hősi halottunk. Czerovszky József 18 éves róm. kát. földműves az orosz harctéren halt hősi halált. Czemmel József földműves, Czemmel János földműves és Moór Teréz róm. kát. szülők fia, született Vácon 1887-ben. Mint a 32. tüzérezred szakaszvezetője 45 hónapot töltött a harctéren és az ellenség előtt tanúsí­tott bátor magatartásáért a bronz és a kis ezüst viíézségi érmet kapta. A Károly-csapatkereszt­­nek is a tulajdonosa. Dr. Czieleszky Vilmos kir. járásbíró népfelkelő hadnagy volt, de mert 40 éves el­múlt, nem kellett volna hadba vonulnia, ő azonban hazafiúi kötelességének tartotta szol­gálatait a hadvezetőségnek felajánlani. A had­bírósághoz kérte a beosztását, minthogy azom­­ban ezt a kérelmét nem tejesítették, csapathoz való beosztásáért folyamodott. 1914 október közepén indult a boszniai Visegrádra és egy hadtápzászlóaljhoz osztották be, majd Szerbiába irányították, ahol több ütközetben vett részt. Egy éjjeli őrjárat alkalmával heves harc volt csapatja és a szerbek között. A szuronytáma­dásban egy szerb katona irtózatos ütést mért a karjára. A szerajevói állami leányiskolában levő katonai kórházba vitték. A Röntgen­­vizsgálat megállapította, hogy sebesülése nem járt csonttöréssel, de baját tetézte, hogy gyötrő gyomorbají kapott, minek következtében 1915. évi január hó 13-án meghalt. Az ottani ka­tonai temetőben hántolták el. Czinege Vince a 29. vadászzászlóalj vadásza az északi harctéren szerzett sebbel tért vissza Vácra 1914. évi szeptember hó folyamán. Cziráki János 35 éves róm. kát. kő­művessegéd 17. gyalogezred gyalogosa az orosz hadszíntéren harcolt és 1916-ban Ha­barovszkban volt hadifogoly. Cziria János földműves a mozgósításkor vonult be és orosz hadifogságba jutott. Több esztendőt töltött különböző fogolytáborokban. Czuczor Sándor 33 éves kerereskedő a cs. és kir. 32. gyalogezred póttartalékosa Przemysl várának elfoglalásakor hadifogságba került és fogságában 1914. szeptember 3-án szívbajban halt meg. Csacsányi János, a 7. honvéd^gyalog­­ezred huszárja, az orosz harctéren 19144ben hadifogságba került és Berezovkában volt internálva. Csanki Sándor városi kézbesítő, Csanki Sándor földműves és Nemesek Mária refor­mátus szülők fia, született Vácon. A mozgó­sításkor vonult be az 1. honvéd^gyalogezredbc, melynek népfelkelője volt. Az olasz harctéren megsebesült és itthon családja körében halt hősi halált 1918. november 25-én. Felesége előző évben halt meg és hét teljesen kiskorú árva maradt utána. 39 éves volt. Csapó József kosárfonó Csapó József és Papp Mária fia, született Vácon 1884-ben. Mint az 1. honvéd-gyalogezred népfölkelője vett részt a hadjáratban és vitézül megállta helyét, mert a hadtest parancsnoksága a kis ezüst, a nagy ezüst és a Károly-csapatke­­reszttel tüntette ki. Csapucha István a cs. és kir. 72. gya­logezred gyalosa 1914 őszén megsebesült. Csaszíulik Jenő tanuló született Vácon

Next

/
Oldalképek
Tartalom