Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
132 Siliga Ferenc: MigazzUrészlet viharban. Icltetés érle, hogy a tőzsde a tanácstagok le* festésével őt bízta meg. Szelidlelkű, szerény, finomérzésű ember volt, teli művészi becsvággyal. Harctéri szolgálatai nagyon megviselték testét, lelkét; gyönge idegei fölmondták a szolgálatot. Be* tegeskedni kezdett, előbb itthon, majd Buda* pesten gyógykezelték, míg 1924 június 4*én bekövetkezett halála derékba szakította nagyra* hivatott művészi pályáját. Itt nyugossza örök álmát a középvárosi temetőben. A nagytehetségű és elismert művészi qualitású festő igen sok tájképet festett Vácról és vidékéről. Nagyhatású a naplenyugtát áb* rázoló olajfestménye, melyen a leáldozó nap utolsó sugarai bíborfénybe vonják a várost és a Dunakanyarulat csipkés hegyeit. A tér* jedelmes vászondarab dr. Hőrl Péter városi főorvos tulajdona. Nekem is van tőle egy Migazzi*parkrészletem (nagy olajfestmény) és néhány aquarellem. Sajnálatos, hogy az egész városban nem tudtunk neki műterem bérén* dezésére alkalmas helyiséget biztosítani, pedig ugyancsak szerette volna a vázlatkönyvébe bejegyzett tájképi részleteket és harctéri jele* neteket földolgozni. Santhó Miklós, festő született Mocsonok nyitramegyei községben 1869 június 6*án. Elemi és gimnáziumi iskoláit Nyitrán végezte. 1888*ban az érettségi letétele után atyja ki* vánságára a budapesti egyetemen jogot vég* zett, de nem bírta leküzdeni a művészetek iránt érzett hajlamát. Beállt biztosító társasági tisztviselőnek a Fonciére*hez, de rossz hiva* talnok volt és inkább pingált. Ribáry vezér* igazgató egy év múlva el is küldte: Jobb lesz, ha maga piktor lesz. Anyagi körűimé* nyei nem engedték, hogy Bécsbe menjen, ahol dr. Nagy József nyitrai származású ud* vari tanácsos beajánlotta Templéhez. Élni kellett, családját fenn kellett tartania s mint* hogy beteg Imre fiának levegő változást ren* delt az orvos, kiment Újpestre és ott mint cégtábla-festő, önálló ipart folytatott. A váci származású Korpás Géza hentes cégtáblájára egy magyar menyecskét festett. A menyecske kosarából kilógott a szafaládé és a kutyák versengve kapdostak utána. A kép annyira megnyerte a derék újpestiek tetszését, hogy elárasztották megrendeléseikkel. Korpás sógo* rának, Turnay Pálnak, sarki háza oldalait befestette. Rövidesen azonban képességének megfelelő munkakörben talált foglalkozást. Unokatestvére, Santhó István műépítész, aki* nek örök nyugvó helyét művészi síremlék jelöli a középvárosi temetőben, felhívta Vajda Zsigmond figyelmét reá és csakhamar alkalma nyilt az Országháza freskóinak festésénél se* gédkezni. Egy évig dolgozott itt. 1898*ban a Roth Miksa*féle üvegfestészeti műintézetben volt tervező. Ebben az időben súlyos beteg*
