Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
133 ségbe esett. Felgyógyulása után Becsbe ment, ahol félévet töltött. Münchenben 12 éven át volt önálló műterme, Berlinben 8 évig. A háború őt is kimozdította békés művészi foglalkozása köréből. 1916-ban hazajött és harmadfélévig szolgált Pozsonyban a 133. tábori ezredben, mint oktatótiszt. 1919 április 1 óta váci lakos. Előbb unokabátyja házában, a Káptalan-utca 3. sz. a. Santhó-házban volt a műterme, aztán a Székesegyház-tér 9. sz., végül a Konstantin-íér 10. sz. kanonoki ház* ban. Festményeinek tárgyát jórészt a barokkvilág tárgyköréből meríti, de nagy tehetséggel fest portrékat is. Nicolas Francois Chambertin művészi álnév alatt pedig aquarell és tempera képeket szokott festeni francia modorban. Sok szép tájképet, utcarészletet és középületet festett Vácról, melynek társas életében élénk részt vesz. Különös szeretettel rendez a tár* sadalmi egyesületek jótékony céljaira élőképeket, jelmezesíéket és kabarékat. Santhó nagy mestere továbbá az örök emberi voná* sok és félszegségek megrajzolásának. Pompás karrikaturái Vác összes szereplő alakjait felölelik és könnyező kacagásra indítják a szemlélőt. Finom művű rajzait és festményeit aprólékos pontossággal, gondosan dolgozza ki, akár művészi hatásra készülő szentkép, akár figyelmet fölkeltő plakát. Gerstner Ödön festő született Vesz* prémben" 1882 július 12*én. Három éves korában agytífusz következtében elveszítette a hallását és 6 éves korában a siketnéma* intézetbe került Vácra, ahol kitűnő ered* ménnyel végezte a nyolc osztályt s mint jól beszélő és pompásan rajzoló ifjú hagyta el az intézetet az 1896—97*ik tanév végén. Első rajztanító mestere Bartók Lajos rajztanár volt. Hajlamai a művészi pályára vonzották, ezért siketnéma*intézeti kiképeztetése után nem lépett ipari pályára, hanem rajztudását bőví* tendő, az 1897—98*i tanévben a Budapest Székesfővárosi Községi Ipariskola nyilvános rajz* és mintázási tanfolyamát látogatta. Ennek elvégzése után 1898-tól 1902*ig a budapesti kir. orsz. Iparművészeti*iskola rézmetszészeti osztályának hallgatója volt. 1902 év nyarán képkiállítást rendezett Veszprémben és magára vonta báró Hornig Károly veszprémi püspök figyelmét. Pártfogásába vette a törekvő siket* néma ifjút és tanulmányai folytatására a saját költségén külföldre küldte. így került 1903 október elején Münchenbe, ahol felvétette magát a Königliche Bayerische Akademie der bildenden Künste*be. 1905*ig volt rendes hallgatója, mialatt kizárólag csak a festészetben képezte magát. 1905*ben ugyancsak Hornig püspök költségén Párizsba ment és ott a Julian Akademie*ben folytatta festészeti ta* nulmányait. 1907*ben visszatért és Veszprém* ben műtermet nyitott. Jóllehet műveivel jó hírnévre tett szert, a püspökség és káptalan is támogatta, pusztán a művészetből megélni mégsem tudott, miért is 1910*ben rézmet* szőnek vétette föl magát a budapesti állam* nyomdába, ahol 1916-ig volt alkalmazásban. 1916 október 4*én pártfogója közbenjárására rajztanári minőségben a siketnémák váci kir. orsz. intézetéhez neveztetett ki. Ettől kezdve rajztanári hivatása mellett tisztán a művészet* nek élt. Legelső képét, mely 1900*ban volt kiállítva a Nemzeti Szalonban, gróf Esterházy Miklós vette meg 300 koronáért. 1904*ben részt vett Lúdtollfosztás című rézmetszetével a müncheni Glas Palast nemzetközi kiállításán. Ezt a képét a bajor király vette meg. Ez időtől fogva sűrűn jelennek meg művészi megértésből font finom képei a különféle hazai tárlatokon: a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, a Műbarátok*körében, a Kéve*egyesületben és vidéki képkiállításokon. Rézmetszetei és aqua* rell képei nagy kelendőségnek örvendenek. Farkasfalvi Imre festő született Buda* pesten Í874 május 18*án. A gimnázium
