Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
131 Ferenccel*) közösen festette a plébániatemplom mennyezetképeit, melyek 1. a Szentháromságot, 2. a kánai bő termést és 3. Szt. István királyt ábrázolják. Két évig működött Izsákon, ahonnét Kecskemétre tette át működése színterét. Ott a Művészi-kertben lakott. További életadatait nem sikerült kinyomoznom. Szmrecsányi Ödön festő született Kas* sán 1875 november 25ién. 1899-től 1904-ig mint a 6. számú váci honvédhuszár ezred hadnagya Vácon szolgált. Ebben az időben kezdett festegetni, karrikaturákat készített tiszti társairól és Pajtás név alatt állította ki a fői városi tárlatokon. Az elért siker arra csábP tóttá, hogy katonai szolgálatával szakítson és teljesen kiképezze magát a festészetben. Siligai Siliga Ferenc festő született 1873 július 22ién Komárom megye Mocsa nevű községében. Az iskolábajárást Kisigmándon kezdte és Tatatóvárosban folytatta. Az első rajztanára a Vácon is kedves emlékű Víszoí lajszky István kegyesrendi tanár volt. Ettől a művészlelkű embertől kapta az első dicséretet és folytatásra való buzdítást. Szegénysorsú szülők gyermeke volt és még hozzá korán árvaságra jutott. 1891—9Kben Budapesten végezte a polgári iskolát, majd az Iparművéi szeti Szakiskolában tanult, azután állami öszí töndíjjal Münchenbe ment. Ugyancsak állami segéllyel töltött még egy évet Rómában és Párizsban. Mikor mint kész művész hazatért, Léván telepedett le. Ott vette feleségül 1907i ben Krempaszky Katalin vasúti pénztárkezei lőnőt, akit ide követett 1908iban, mikor Vácra helyezték. Ettől kezdve mindvégig váci lakos *) Schmidt Ferenc templomfestő született Vácon 1877 augusztus 6--án. Mesterségét Bécsből ideteJepedett édes atyja festő* műhelyében tanulta ki, azután Bay Gerolamo olasz festőnél tanult négy évig. Mint az Állami Ingyenes Rajziskola hét évig volt növendéke oklevelet szerzett, azután Bécsben és Münchenben dolgozott. 1879*ben édes atyja betegeskedni kezdett és átvette a műhelye vezetését. 1900*ban a Ferenc* rendiek, 1902*ben a piaristák templomát, eddig összesen 19 templomot festett. Millye Kálmán: A PokoUcsárda. volt. A háború alatt — 1915iben vonult be — a 12. csász. és kir. gyalogezredhez volt beosztva mint hadi festő és bejárta a harctereket. A galíciai fronton Vorobiovkánál tűzbe is került. A Monte di Piave, Predazzo és Déltirolban festett képei — tíz nagy festi ménye kivételével — a szerbeknél veszett. Első művészi sikerét önarcképével aratta a Képzőművészeti lársulat 1905 évi kiállíi tásán. Ettől kezdve állandóan szerepelt a tári latokon s a neve országszerte ismertté vált. Egyik képét a királyi palota részére vásároU ták meg. A székesfőváros, a minisztériumok, Miskolc városa és magánosok igyekeztek megszerezni festményeit. Több műve Ame-rikába került. Megjött a papa című képe annak idején országos feltűnést keltett. Egy váci erdőrészletet ábrázoló képével a készek nagydíját nyerte el. 1923iban az a megtiszi
