Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
III. A renaissance-művészet emlékei
HARMADIK FEJEZET. A RENAISSANCE--MŰVÉSZET EMLÉKEI. A vegyesházi királyok ideje alatt Vác fejlődésének igen magas fokára jutott; kereskedelme, ipara és művészete erősen fellendült, mert Károly Róbert és Zsigmond királyok különösen szerették és pártolták a városokat. Az építő-művészet még mindig virágzása korát élte, mert a kor vallásos lelkülete örömét lelte a szebbnél-szebb templomokban és gazdagabbnál-gazdagabb rendházakban. A tudományokért és művészetekért rajongó püspökeinknek gondjuk volt arra, hogy székvárosukat szépítsék és híveik szépérzését az áhítat szárnyain emeljék. A nagyműveltségű Ilsvai Miklós püspök állandóan foglalkoztatott miniatűr-festőt az udvarában. Erre enged következtetni a váci ötvös-céhnek reánk maradt pazar kiállítású szerkönyve, melyet a címlapjára írt följegyzés szerint 1423-ban a váci püspök illuminátora festett. Gerevich Tibor a régi magyar művészet európai helyzetéről írt tanulmányában megállapítja, hogy a magyar miniatűr stílusának kiforrását olasz, francia és német hatások készítették elő és feltűnőnek tartja, hogy a cseh miniatűr ezek sorából kimaradt. A cseh művészetnek hatására hazánkban csak egyetlen elszigetelt esetben bukkant, a váci ötvös-céh szerkönyvének címlapján, amelyen — úgymond — Szent Egyed stílusban kétségtelen rokon Vencel cseh király híres imakönyvének némely alakjával. A címlap pazar keretelése és a többi lapokon elszórt fejek francia minta után készültek.*) A középkori könyvfestők és könyvdíszítők sorában előkelő hely illeti meg Váci Pált, a XV. század második felében élt domonkosrendi szerzetest, akivel Vác az iro* dalomban című kiadványunkban bővebben foglalkoztunk. Váci Pál a szépművészetek tudora (artium doctor) és a hittudományok tanára (theologiae magister) volt. Aláírásul a Frater Paulus de Vacia nevet használja, amivel kétségtelen módon szülőhelyét jelöli meg. Szarka Gyula Ferrari Zsigmond és Quetiff-Eckhardra hivatkozással kimutatja, hogy váci származású és váci domonkos szerzetes volt.**) Váci Pál a saját rendjében a teológia lektora, vagyis tanára volt. 14Г4—80 között a Domonkos-rendi apácák margitszigeti zárdájában élt. 1480-ban festett kezdőbetűkkel díszítette Aquinói Szent Tamás Summájának első részét, Pars prima summae Theologiae című, 147T-ben Velencében megjelent mum káját, mely ismertetője, Csontosi János szerint arról tanúskodik, hogy a nyomtatott könyvek is átmentek ugyanazon a díszítési procedúrán, mint az írottak s a nyomdász műhelyéből a betűfestő tolla és ecsetje alá kerültek. Váci *) Minerva III. 107. A váci ötvösök szerkönyvét 1909*ben Regensburgban vásárolta a M. Nemzeti Muzeum, melynek most őrizetében van. **) Szarka Gyula: Váci domokos kon vent története.
