Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)

XII. A XIX. század első fele

XII. A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELE

115

mintára tervezett akadémia vezetését a nádorra és egy magyar igazgatóra bízták. József nádorispán, mint a militaris akadémia főgondviselője még ez év november 18-án kiutazott Heppe nevő főépítőmesterrel Vácra és bejárta vele a volt Tereziánum-épület összes szobáit. A

püspöknél elköltött ebéd után visszatért Budára.

A püspök ekkor már Kámánházy László volt, akit elődje Károly Ambrus főherceg augusztus 23-án szentelt püspökké. 9 évig ült a püspöki székben. 1817 február 4-én halt meg. A város iránt jó indulattal viseltetett, újból neki

Vác láíóképe a XIX. század elején.

— A Distant View of Waitzen on the Danube. — (Bright Richard Travels from Vienna Through Lower Hungary c. 1818-ban Londonban megjelent

könyvének acélmetszete.)

adta a haszonbérieteket és Kisvácot ismét külön választotta Váctól.

1809-ben sebesült katonákat hoztak a városba, akiknek befogadása miatt Wolf Károly katonai parancsnok szeptember 10-én kiparancsolta a piaristákat otthonukból. Tiltakozásuk ellenére neki állította embereit, ácsokat hivatott, akik fejszékkel darabokra szabdalták a padokat és kidobálták az ablakokon. A hajléktalanná vált szerzeteseket a domonkos-zárdába helyezték el, a tanítást öt különböző helyen kellett végezniük. Történt, hogy két deákot befogtak katonának, az ifjúság ezen felháborodott és a bíró házához rohant. Mikor Strobl György igazgató erről értesült, rendreutasította őket, de a piaristák ellenségei felfújták a dolgot és besúgták a helytartótanácsnál. A kassai és egri deákzavargások miatt felbosszankodott nádor azonnal kiküldte Vácra az egyik tanácsosát:

— Menjen — mondta neki — és nézze meg, mi történt Vácon, mert a legrosszabb példaadással volna, ha a tanulóifjúság a legfőbb hatóság közelében, majdnem a szemünk láttára ily zavargásra vetemednék!

A szigorú vizsgálat megállapította, hogy nem igaz a titkos besúgók vádja és hogy nem a tanári kar tagjai bujtogatták föl az ifjúságot.

Rajner főherceg, a király öccse, 1810 június havában itt járt Vácon, melyet minden tekintetben megnézésre érdemes és figyelemre méltó városnak nevez. Számos és szép középületre talált és nagy érdekkel szemlélte a Ludoviceumot, melyet igyekeztek jó karba hozni. Hatalmas benyomást gyakorolt rá a székesegyház is, melyet magas és a legnemesebb építészet szabályai szerint alkotott épületnek nevez