Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
XII. A XIX. század első fele
116 VAC TÖRTÉNETE A bécsi kormány 1821-ben elérkezettnek látta az időt, hogy nyílt törvényszegéssel, országgyűlés nélkül kivetett vér- és pénzadóval tépje szét a magyarság ősi szabadságlevelét, de hiába volt az önkényuralom minden hatalmi eszköze, a fölébredt nemzeti eszmét nem bírta elfojtani. Megkezdődött a nemzeti visszahatás és 1825-ben össze kellett hívni megint az országgyűlést. Gróf Széchenyi István hívó szava munkára szólítja az egész országot. Széchenyi eszméi Vácon is termékeny talajra találtak. Itthon leghamarabb Gáspárik Kázmér kanonok értette GáspáriU Kázmér váci nagyprépost. (Egykorú metszet.) meg, ő igyekezett felrázni lethargiájából az elmaradt várost, melynek szeretetétől áthatva buzdító példaadással és nagy áldozatkészséggel járt elő, hogy szépítse utcáit és boldogítsa lakosságát. Két utcát kiköveztetett, a Nagytemplom körül 33 kőoszlopot veretett, a Paradicsom-utca bejáratához faragott kőből készített lámpaoszlopokat állíttatott, a Lőháznak kutat fúratott, több jótékony és közhasznú alapítványt tett, így a Tereziánum épületének felkészítésére ezer TM»n<rő forintot adott, amiért az országgyűlés az 1836 évi XLII. törvénycikkbe iktatta nevét. Ő képeztette ki Aszalkovics Mihály kovácslegényt, aki Füredy Mihály néven aratta művészi diadalait, mint hírneves népdalénekes. Ennek a korszaknak legjelentősebb eseménye a siketnéma-intézet felállítása volt. Akkor létesült ez még, amikor hazánk kultúrájának a bölcsőjét ringatták. A siketnéma oktatás alapját Cházár András gömöri táblabíró vetette meg 1799-ben. Az ő lelkes kezdeményezése és a magyar társadalom ereje hozta létre ezt a nemes emberbaráti intézményt, melynek helyéül maga Ferenc király jelölte ki: Vác püspöki városát, mint olyat, mely az ország közepén fekszik és amelyet egészséges levegője és az élelmicikkek ottani árának mérsékelt volta is ajánlott (1800 október 27). Püspök-Vác város tanácsa 1801 január 23-án tárgyalta Szentkirályi László alispánnak Gosztonyi Mihály főszolgabíróhoz : a behozandó siketnéma-intézet ügyében írt levelét A mintaszerűen berendezett intézet 1802-ben nyílt meg és a siketnéma-oktatást hazánkban egy félszázadon át egymaga teljesítette. 1823 február 23-án hat évi széküresedés után gróf Nádasdy Ferencet nevezte ki a király a váci egyházmegye püspökévé, aki 22 évig intézte az egyházmegye ügyeit, de a várossal nem sokat törődött. Nagy fény és pompa tette emlékezetessé itteni működését. Mikor az 1825 évi 17. törvénycikk alapján a Ludovika-akadémiát Pestre helyezték át, üresen maradt épületét 40,000 forintért megvásárolta és egy országos elmegyógyító-intézet céljaira ajánlotta föl. Ezt az: emberszerető ajánlását az érdem méltó emlékezetéül az országgyűlés az 1836 évi 42. törvénycikkbe iktatta. 1845 május 15-én kalocsai érsek lett. Minthogy 1848 augusztus 1-én nemzeti zsinatot tartott, az osztrák kormány üldözése miatt bujdosnia kellett. 1851 július 22-én halt meg. Nagy alapítványokat tett a váci egyházmegye céljaira is. Az alkotás megindult munkáját csakhamar megint a rombolás pusztító uralma váltotta föl. 1831 július havában kolera ütött ki és pusztított a lakosság sorai közt. 1838 március 13-án a Duna öntötte el a parti házakat. Az ár az éj folyamán oly hirtelenséggel emelkedett, hogy a lakók bútoraikat és vagyonukat benthagyva riadtan menekültek. A pusztító árvíz 350 házat
