Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XV. Vác leírása
164 VAC MÚLTJA ÉS JELENE A zárda és templom sok viszontagság után épült fel. Fölszentelése 1769-ben ment végbe. II. József császár 1785-ben feloszlatta a zárdát, melyet 1796-ig a kegyesrendiek használtak. Ezek kiköltözésétől 1805-ig katonai iskola volt. Minthogy a domonkosok tudvalévőén fehér ruhát viselnek, a nép még ma is Fehérek templomának hívja ezt a templomot. Belsejében nem érvényesül tisztán a barokk-stílus, rokokómotívumok vannak belekeverve. A művészi oltárképek kellemes összhangzásban vannak az oltárok díszes faragványaival és stukkóival, fehérre festett szobrai fából vannak faragva. A prédikálószék és oltár mellett levő relief képek művészkéz alkotására vallanak. A torony a templom hátulján emelkedik és alacsony kalap födi. 1774-ben leégett és azóta nem építették föl újra. A templom mellett, azzal mintegy összeforrva, a nyugalmazott papok modern épületét találjuk. A téren állott templomot a XVIII. század közepén helytartótanácsi rendeletre bontották le. A nyugalmazott papok bérháza mellett van a Kúria-szálló saroképülete. Kapualjának belső boltívéről egy, a mohácsi vészt átélt faragott kő tekint reánk ezzel a fölirattal: Curia. Capituli cUactensis 1520. Két ház leszámításával az egész piacot emeletes házak határolják. A városháza mellett menjünk az Esterházy-utcán át a Dunára. Balfelé, a szűk Görög-utcába tekintve, a görögkeletiek 1793-ban épült templomát látjuk. A palotaszerű kis ház a váci járás főszolgabírói hivatalának az épülete. A Dunapartra érve, elragadó kép tárul a szemünk elé. A széles folyam túlsó oldalán emelkedő pilisi hegyek lánca Visegrád felé húzódik s a messzeségben háttérbe kerülő jobbparti hegyekkel mintegy összetorlódva, óriási patkó-alakban zárja be a Duna szőke vizét, melyből mint valami hatalmas tóból látszanak kiemelkedni a csipkés hegyek. Ebben a bűbájos környezetben mosolyog reánk három zöldellő sziget. A távolból a református templom tűnik szemünk elé, idébb pedig a fegyház vonja magára figyelmünket. Túl a Dunán kicsiny erdőség közepette a Pokol-csárda látszik. Hátterében a pilisi hegyek láncolata déli irányban húzódik vissza s a Duna baloldala síksággá egyenesedik, csak a csörögi hegy szakítja meg utoljára a rónaságot. A Mária Terézia névre keresztelt rakodópartot 1889-ben építették, ugyanekkor ültették be fákkal és a kőfalat díszes vasráccsal vették körül. A Sorház-utcára nyíló kicsi sarki házban született Hanusz Isibán, a jeles földrajz-természetrajzi író. A rakodóparton fölfelé folytatva sétánkat, villaszerű épületeken és a püspöki kert pavillonnal koronázott bástyáján akad meg szemünk. Ettől kezdődően az alacsony kőfallal és vasráccsal elkerített diszkért határolja a Petróczy-utcát. Л Nagytemplom. Egyszerre csak merészívű kupola szökken föl előttünk, majd oszlopok alakja tűnik elő és az oszlopos előcsarnok két oldalán két pilonszerű csonkatorony emelkedik: előttünk áll a Nagytemplomnak nevezett monumentális püspöki székesegyház. A hatalmas épülettel szemben áll a püspöki rezidencia, balról a kegyesrendiek terjedelmes épülete, jobbról a Karolinaleányiskola és a papnevelő-intézet, az ezek határolta nagy teret pedig csinos park tölti be. A parkon áthaladva, egymással szemben Szűz Mária és Szent József aranyleples szobrát találjuk. Rendesen, de helytelenül, a római Szent Péter-templomhoz hasonlított olasz renaissanceízlésben, de a XVIII. század második felében uralkodott klasszicizáló-stílusnak erős hatása alatt épült székesegyház építését gróf Esterházy Károly 1760-ban kezdette meg. Mikor két év múlva egri püspök lett, gróf Migazzi Kristóf folytatta a megkezdett munkát és 1777-ben
