Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XV. Vác leírása
XV. VÁC LEÍRÁSA 165 fejezte be Az alaprajzot Canevale Izidor Marcell francia születésű bécsi udvari építész készítette, de a munkálatokat Oswald Gáspár iglaui (Csehország) születésű piarista mérnök vezette. A templom külső hossza 76 méter, szélessége 34, magassága pedig (aljától a kereszt csúcsáig számítva) 58 méter. A föléje boruló kupola 42 méter magas, belső átmérője 19 méter. A fölötte emelkedő laternának nyolc ablaka van s e fölött még egy kisebb kupola emelkedik, melynek rézfödelén két méter átmérőjű rézgömb áll s ezen hat méter magas rézkereszt. A kupolánál külsőleg nem érvényesül az építészet stílszerűsége, mert építője — valószínűleg az itteni idők viszontagságára való tekintettel — a helyesen épült kupoláknál szereplő hengeralakú részt, az úgynevezett dobot, teljesen nélkülözte és a kupola fedélzetét minden arányos tagozás nélkül általhúzta a tetőzetre. A jobb- és balszárnyon 36'5 méter magasságú, balusztráddal koronázott tornyok emelkednek és közrefogják az előcsarnokot, melyet 12, csekély entasissal bíró, kettős sorban álló korinthuszi oszlop tart. Ezek az oszlopok 20 méter magasak és átmérőjük Г20 méter, egymástól való középtávolságuk pedig 1 92 méter, vagyis Г6 oszlopátmérő (modulus). A fölöttük nyugvó homlokzaton hat kőszobor díszeleg. A Boldogságos Szűz, József, Péter, Pál, János és Jakab szentek szobrai ezek. Mögöttük oszlopos párkány emelkedik. Alattuk a homloklapon nagy aranyozott betűkkel ez a fölírás olvasható: D. O. M. — IN. HONOREM. ASSUMTAE. IN. COELUM. VIRGINIS. - ET. S. MICHAELIS. ARCHANGELI. Az oszlopcsarnok kilenc lépcsőtől alkotott krepidomán áll és nagy kőlapokkal van kirakva. Az ajtók fölött csinos féldomborművek vannak elhelyezve, amelyek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi címerét ábrázolják. A kapu fölött ez a fölírat olvasható: Christoph. Card. A. Migazzi hanc faciem et Ecclesiam a fundo erexit. — Inceptum MDCCLXIII. — Perfectum MDCCLXXVII. Belseje, mely 62 méter hosszú és 27 méter széles, bár egyszerű, de mégis meglepi a belépőt szép arányaival, magasságával s a kupola művészi freskóival. A kupola falfestménye Maulbertsch Antal Ferenc bécsi festő művészi alkotása s a Szentháromság és a szentek dicsőségét ábrázolja. A pendentifeken a négy evangélista alakja látható. Ezeket is Maulbertsch festette. A kékesszínű főoltár 30 méter magas. Tetején aranykereszt ragyog, alatta pedig ezek a szavak olvashatók: Deo Serbatorí Sacrum. A. MDCCLXXIV. Krisztust a keresztfán ábrárázoló oltárkép Schmidt János Márton kremsi festő műve. Mögötte Maulbertsch falfestménye van: Mária látogatása Erzsébetnél. Ez azonban Migazzi művészi ízlését nem elégítette ki, amiért a Schmidt által festett Kálvária-képpel takartatta el. A négy mellékoltár vörös márványból van faragva. Szintén Schmidt munkája a főbejárat jobb- és baloldalán látható két oltárkép, melyek egyike Nepomuki Szent Jánost, másika pedig Szent Miklós püspököt ábrázolja. Az oldalajtók mellett levű oltárok képei Szűz Mária mennybemenetelét és Szent Mihály főangyalt ábrázolják. Az előbbi Carlo Maratta, az utóbbi Guido Reni festményének másolata. Mind a kettőnek eredetijét Rómában őrzik. Marattáé a Santa Maria del Popolo, Renié a kapucinusok templomát díszíti. Az oltárképeken a festék összerepedezett és megsötétült. Gróf Csáky Károly püspök szobrokat állíttatott elibük, de jelentékeny területet is elvont azáltal, hogy a mellékoltárok gyóntatószékeit üvegburkolattal vetette körül. De még jobban megrontotta a templomot azzal, hogy a kriptalejárót a bejárat előtt elbontatta és a márianosztrai pálosok templomából idehozott barokkorgonát a templom méreteinek és akusztikájának meg nem felelő hatalmas orgonaszekrénnyel váltotta föl (1904). A kupolát tartó négy pilléren a templom felépülte után meghalt és kriptájában nyugvó három püspök s a templomot építő Migazzi mellképe és vörösmárvány-emléktáblájavan befalazva. Közöttük Migazzié művészi értékű római mozaik munka. A templom hajója kőkorláttal van a három lépcsővel magasabban fekvő szentélytől elkülönítve. Itt találjuk Schuszter Konstantin püspöktől fölállított díszes főpapi trónust és a kanonoki székeket. A szentély-korlát nagyobb része a renaissance-kor egyik legszebb emléke. Báthori Miklós püspök székesegyházából valók és a barátok templomának alapozásakor a vár helyén találták s a mostani székesegyház építése alkalmá-
