Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)
KILENCEDIK FEJEZET. Аж újjáépítés kezdete. — Berkes András és az Althannok kora. — (1080—1750.) A Habsburg-ház és kormányai a történelem tanúsága szerint kezdet óta arra törekedtek, hogy Magyarországot leigázzák és az örökös tartományokba olvasszák.*) A török uralom után elérkezettnek látták az időt, hogy hódítás címén és hadijog alapján megvalósítsák ezt a régi tervüket. A rendeknek örökre le kellett mondani a szabad királyválasztás jogáról, eltörölték az Aranybulla alkotmánybiztosító záradékát a fegyveres ellenállásról. A császár lett a legfelsőbb hadúr. Erdély önállóságát megszüntette, a nemzet évszázados alkotmányát és jogszokásait felfüggesztette, nem hívta össze az országgyűlést, kirekesztette a magyar ügyek intézéséből a magyar tanácsosokat, az egyházi, katonai és polgári hivatalokat jórészt külföldiekkel töltötte be. A visszahódított területeket nem csatolta az anyaországhoz, a várakat leromboltatta, vagy német katonasággal töltötte meg. A régi birtokosokat az új szerzeményi bizottság (neoacquistica commissio) elé állíttatta, okirataiktól megfosztotta és arra kényszerítette, hogy javaikat nagy összegen megváltsák, ha pedig nem fizettek, birtokukat királyi adományként idegen katonatisztek, német politikusok és más külföldi kegyeltek kezére játszotta. Minden ellenkezést vérbefojtott (eperjesi vértörvényszék). *) Különösen I. Lipót igyekezett országaiból egységes birodalmat alkotni, de a nemzet ellentállt (Wesselényi-féle összeesküvés, Tökölyi fölkelése.) Mikor a magyar főpapok véleményét arra nézve kikérte, hogy miként lehetne a lázadókat visszahozni az engedelmességre és hűségre, a Nagyszombatban lakó Gubasóczy István váci püspök 1678 január 22-én irt levelében főpaphoz illő nyíltsággal és hazafias őszinteséggel azt tanácsolta neki, hogy teljesítse a nemzet kívánságait, küldjön ki új békebizottságot és ne erőszakkal, hanem kegyességgel csillapítsa le a kedélyeket. A kipusztult lakosság helyébe mindenüvé idegeneket telepített és kivonta őket a magyar hatóság alól, mi által az egységes magyar államot nemzetiségi állammá változtatta. Az ország belső rendjének megszilárdulását megakadályozta, a magyarságot még nyelvében is megrövidítette, erőszakkal németesített, elnyomta a vallás szabad gyakorlását, könyörtelenül végrehajtotta a törvénytelenül kivetett adókat, minek folytán általános lett az elszegényedés. Ennek az országos nyomornak Vác városa is részese volt Erősen megfogyott lakossága nagy ínségben sínylett. Amit még meghagyott a török, elvitte a gyülevész német zsoldos katonaság. 1690-ben, a legelső vármegyei összeíráskor, lakott helynek vették, de még a következő esztendőben is csak 1V4 porta után vetették ki rá az adót. Vác a pusztulás szomorú képét mutatta: Egy rombadőlt város, vagy inkább csak helye volt — írja Bél Mátyás. — A várból ugyanis néhány füstös és kormos falnál egyéb nem maradt fönn, az annyiszor elhamvasztott város pedig csak néhány rossz viskóból állott. A város területét árok és tölgyfagerendákkal kirakott töltés szegélyezte, de ez is sok helyen meg volt szakadozva. A kapuk boltozatai megrepedeztek és legkevésbbé sem emlékeztettek hajdani erősségükre. Az utcákat, melyek többnyire nyugattól keletnek húzódtak, a romok törmeléke és szemét rútította. Templomainak épületanyagát még az alapokból is kiásták és a vár megerősítésére fordították, az egykor oly nagyszerű szentegyházaknak is alig maradt fönn valami nyoma. Rombadőlt a virágzó középkori város, melynek vagyonos lakói szétszéledtek ; újra kellett
