Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
VIII. A török uralom és végső évei
IVIII. A TÖRÖK URALOM ÉS VÉGSŐ ÉVEI 69 31-én megszüntették és visszatértek Vácra. Itt 200 német-, 300 hajdú- és 500 huszárból álló helyőrséget hagytak hátra Bisterzky nevű német várkapitány parancsnoksága alatt és tovább mentek Bécs felé. Mikor ez Musztafa pasa tudomására jutott, Vácot november 3-án megtámadta Budáról, Nógrádból és Egerből előtörő 500 főnyi seregével, mire a tetemesen erősebb őrség szabad elvonulásra gyáván megadta magát. Elvonulás után a törökök utánok rohantak és negyvenet kivéve, mind felkoncolták Gróf Heiszler János még az évben kísérletet tett, hogy Vácot rajtaütéssel keresztény kézre kerítse, de siker nélkül. A következő (1685) évben a szultán Sátán Ibráhim pasát nevezte ki a magyarországi hadak fővezérévé, aki 30,000 főnyi sereggel jelent meg augusztus második felében Vác alatt. Károly lotharingiai herceg itt akart vele megütközni és 55,000 főből álló haderejével Vácnak menetelt, de Ibráhim nem várta be őt, hanem a váci várőrséget az Esztergomból futó hadának maradékához csatolta és Budára vonult vissza. Előbb azonban fölgyujtotta a várost, a váratpedig,hogy hasznavehetetlenné tegye, aknákkal levegőbe röpítette. Vác csak a következő évben, Buda viszszafoglalásával (1686 szeptember 2-án) szabadult föl a török uralom alól, minthogy azonban az 1684 évi hadjáratnak legnagyobb eredménye Vác megvétele volt, Vác fölszabadítását helytelenül ehhez az évhez szokták fűzni. T