Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig
36 VAC MÚLTJA ÉS JELENE vesszük tekintetbe. így gondolkozott a május 20-án megnyílt országgyűlés is, mely mind a Frigyessel, mind a Giskrával kötött egyességet minden pontjában helybenhagyta és megerősítette. Bonfini leírása után Giskra meghódolásának módja ettől a leírástól eltérően ment át a köztudatba. Thomasinak Giskra meghódolásáról szóló jelentését megerősíti Vitéz János váradi püspök is, akiről okunk van hinni, hogy résztvett a váci tárgyalásokban. Mátyás király a váci megegyezéssel kitűnő hadvezért nyert Giskrában, egyszersmind megmentette a Felvidéket az ő félelmetes nevétől és hadainak garázdálkodásától. Giskrát a váci egyezkedés alkalmával fölvették az ország nemesei közé. Tisztjei és zsoldosai tették Mátyás király híres fekete hadseregének magvát. Ezentúl ismét a török ellen harcolt és ebben a küzdelemben tűnt el. 1461 nyarán II. Pius pápa Lando Jeromos krétai érseket küldte követül Német-, Cseh- és Magyarországba, hogy Frigyes német császárt, Podjebrád György cseh királyt és Mátyás királyunkat kibékítse egymással. A pápai legátus 1462 április vége felé Vácra jött, hogy a császárral való kibékülés ügyét nyélbe üsse. Mátyás király ekkor itt tanácskozott az ország főpapjaival és nagyjaival a Giskrával kötendő egyezség ügyében. A békeszerződés föltételei voltak, hogy Frigyes 80,000 forint váltságdíjért visszaadja Mátyásnak a szent koronát, átadja Sopron városát is, Mátyást pedig fiának fogadja és minden vállalatában, de különösen a törökök ellen, hathatósan támogatja; de viszont Mátyás megnyugszik abban, hogy, ha fiútrónörökös nélkül halna el, a magyar trón a császárra szálljon. Frigyes megtartja élethossziglan a magyar király cimét és Sopron kivételével többi magyarországi birtokait. A király tekintélye és Vitéz János nagyváradi püspök ékesszólása a pápai követ által támogatva az egybegyűlt főrendek hozzájárulását kieszközölte. A városunk területén lejátszódott történeti események közt alig van nevezetesebb, mint az 1485 évi váci országgyűlés^ Eredményében meszsze kiható lett volna ez, hogyha az ország rendei a hozott határozatot megtartják. Minthogy Mátyás király a Beatrixszal kötött házasságából gyermeket nem remélhetett, szerette volna trónját természetes fia, Korvin János számára biztosítani. Ezért a rendekkel olyan nádort akart választatni, akire terve végrehajtását rábízhatja s e végből elhatározta, hogy a nádori tisztséget nagyobb hatalommal szélesíti ki. Ez volt a célja az 1485 év tavaszán — úgylátszik Bécs Mátyás Király meáaillon-lcépe. (Cortesius Corvin-kódexéről.) megvétele után — tartott nevezetes váci országgyűlésnek. A király nem vett részt ezen az országgyűlésen személyesen, hanem biztosokat küldött maga helyett. Ezek előadták': az ő és az ország szükségeit, a török és római császárokkal fennforgó ügyek állását, végre azt, amit az ország java követel. Az ország rendei érett megfontolás után elfogadták a törökök részéről fenyegető veszedelem elhárítására, úgy szintén a végett, hogy a császár ellen viselt diadalmas hadjárat mielőbb befejeztetvén, a király mielőbb Magyarország ügyeire fordíthassa figyelmét. Az egy arany forint adót ez alkalommal is megszavazták. (Történetíróink közül többen azt vitatják, hogy ennek a segélynek felajánlása 1485 elején külön gyűlésen történt.) Ezen az országgyűlésen tárgyalták meg és fogadták el a nagy számmal összesereglett főrendek a nádori törvényt. (Articuli pronuntiati de officio palatinatus.) A város ekkor a nyugalom és béke boldogító napjait élte. Virágzott a már évszázados szőlőművelés, föllendült a kereskedelem és erősen kifejlődött az ipari élet. A város lakói sokféle ipart űztek három évtizedig tartott uralma ideje alatt, de főként az ötvösség és üveggyártás volt számottevő. (A magyar ötvös ipar ebben az időben a fejlettség igen magas fokán állott, de az üveg még a ritkaságok közé tar
