Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig

VI. BÁTHORI MIKLÓSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG 37 tozott. Az esztergomi érsek ablakain még év­tizedek múlva is hártya, vagy selyemszövet pó­tolta az üveget.) De legnagyobb lendületet az építő ipar vett, mert Báthori nagy arányú épít­kezései igen sok munkást foglalkoztattak. A műszaki és művészi vezetést Olaszországból ide­hívott szakemberekre bízta. Legelőször is nagy hírre jutott palotájának kibővítéséhez és beren­dezéséhez fogott, aztán a régi székesegyházat kitágította, vagyis az akkor divatozó renaissance­­stílusban átalakíttatta és belsejét művésziesen földíszíttette, melléje pedig egy nagyszerű renais­­sance-ízlésű kápolnát emeltetett védőszentjének, Szt. Miklósnak a tiszteletére. Nagy bőkezűsége több gyönyörű épülettel gazdagította a várost, melynek arculatát egészen megváltoztatta. Nógrád várát is megújíttatta és benne szintén szép épületeket emelt. Költséget nem kiméit, hogy az épületek nagy lelkének méltó emlékei legyenek, írja róla Galeotto Mar­­zio, a magyar humanisták kitűnő történetírója, akinek a bolognai egyetemen tanítványa volt és aki midőn hazájából Mátyás udvarába menekült, jó barátja lett. Galeotto több ízben volt Vácon szívesen látott vendége és nem győzi dicsérni a fényt és pompát, melyet itt látott és elragad­tatással szól arról a józan életmódról, mely itt folyt. Folyton arra ösztökélt, — mondja, — hogy írjam meg Mátyás király életét, hogy a nagy király cselekedetei, melyek hazájának di­csőségére váltak, feledékenységbe ne menjenek. Nagyon megtetszett nekem háza népének méltó­sága és előkelősége is, mert házában szünet nélkül imádkoznak, tanulmányoznak, vagy lant kíséretében énekelnek, vagy tisztesen társalog­nak. Nincsen ott sohasem pihenés, vagy munka­kerülés, vagy idővesztegetés. A várból gyakran elsétál derék emberei társaságában kertjeibe, amelyeket ő maga keríttetett be és ékesített föl halastavakkal. Magával viszi ilyenkor könyveit, úgy, hogy ez az útja is vitatkozásokkel telik el. Néha kocsin viteti ki magát a püspök, hogy megtekintse a napsütötte kellemes dombokon elterülő szőlőkertjeit és gyümölcsöseit és itt sem szűnik meg az olvasás és vitatkozás, úgy, hogy azt hihetné mindenki, hogy ezeket a bortermő, virágzó dombokat is Minerva és a Múzsák lak­ják és látogatják.*) Vác látóhépe a JCV. század végén. (Az 1835 évi egyházmegyei névkönyvből.) *) Hogy milyen volt Vác képe ebben az időben, azt csak sejteni tudjuk Galleotto Marzio, Bonfini stb. reánk ha­gyott szórványos följegyzéseiből, Bél Mátyás és mások me­rész képzelemmel megírt leírásaiból és a fönnmaradt művészi faragványok töredékeiből. Részletes leírással, vagy hiteles egykorú rajzzal nem rendelkezünk Báthori ragyogó városáról. A XV. századbeli Vácot ábrázoló képek a török uralom alatti város egykorú metszetei alapján készültek. A legré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom