Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
V. Vác története a vegyesházi királyok alatt
L 32 VAC MÚLTJA ÉS JELENE Vác várfalai többé-kevésbé ellentálltak a garázda csapatok támadásainak, de a környéket többször feldúlták s így vidékünk szintén kivette részét abból a nagy nyomorból és szenvedésből, melyet a cseh rablók és magyar cinkostársaik zúdítottak évtizedeken át az országra. 1446-ban Palóczi László panaszt tett a váci káptalannál, hogy a csehekkel szövetkezett Cseh László a sági kolostor ajtaját kiemelte, kincseit elrabolta és Lévára vitette. 1461-ben Szilasi püspök panaszára a király a budai és székesfehérvári káptalanokat bízta meg, hogy megvizsgálják azokat a károkat, melyeket a Giskrával cimboráló Szadai Szebold biztatására a Csővárt hatalmukban tartó husziták jószágaiban okoztak. A többi közt elpusztították Verőce, Kösd, Nógrád, Szántó helységeket és sok kárt okoztak Vácon is. Szadait, mint felbujtót az okozott károk megtérítésére Ítélték és veresegyházi sat. birtokaitól megfosztották. Ebben az időben — 1456—1480 — körül történt, hogy két szénégető és egy Mátyás nevű váci ember Vác közelében, — valószínűleg Leányfalun, — meggyilkoltak egy Ajzek (Izsák) nevű zsidót. Szilasi püspökünk tagja volt az V. László királyt fogadó küldöttségnek és a kiskorúsága idejére alakított kormánytanácsnak. 1453-ban kapta adományba V. Lászlótól György testvérével a pestmegyei Szilast és Pilist. Szilasi Vince azok közé a főpapok közé tartozott, akik V. László halála után habozás nélkül Hunyadi Mátyást tűzték ki jelöltjüknek a trónra. Az Országos Tanács, mely a kormányt átvette, már nyolc nappal a halál bekövetkezte után rendelkezett a királyválasztó országgyűlés összehívása iránt. A meghívó-levelet 1457 december első napján az ország prímása, az egri, győri, váci, boszniai püspökök, a nádor, az erdélyi vajda, a tárnokmester, a főudvermester a maguk, úgyszintén a Budán egybegyült többi főpap és országzászlós nebében bocsátották ki feltűnően rövid és száraz formulázásban. Arra a korábbi levelükre hivatkoztak, melyben a király fájdalmas elhunytat hozták köztudomásra. Hátra van most, — írták — hogy az új király megválasztásán egész buzgósággal fáradozzunk; amely választásnak egyértelmű foganatosítása végett Pest városában január első napján országgyűlés megtartását határoztuk el. Az 1458 január 24-iki országgyűlés bezárása után fényes küldöttség indult útnak Strasznicz várába, hogy a királlyá választott Mátyást üdvözölje és a fővárosba kisérje. A főpapok közül ebben a küldöttségben Szilasi és a váradi püspök vett részt. Mátyás király megbízásából ő koronázta Prágában a győri püspökkel Podjebrád Györgyöt cseh királlyá. Szilasi püspök kedves embere volt Mátyás királynak, aki többször megtisztelte őt látogatásával. így Vácról kelt 1462 május 3-án egy parancsa a brassaiakhoz. Ugyanez év április 10-ről és április 25-ről is van írásos följegyzésünk arról, hogy Vácon volt. A püspök idehaza kevésbbé volt népszerű. Nem szerették őt, mert az ideiglenesen átengedett vám- és vásárjogot visszapörölte. Verébvesztőnek csúfolták, mert a nagyon elszaporodott kártékony verebek irtására pénzbeli jutalmakat tűzött ki. Erre vonatkozik az ismeretes alliteráció: Veréb Vesztő Váci Vince Vesztette el Vác Városának Virágvasárnapi Vas Vásárját-T
