Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XV. Vác leírása
166 VÁC MÚLTJA ÉS JELENE ból fölhasználták úgy, hogy azok mintájára homokkőből újakat is faragtak hozzájuk, hogy a korlát a templom szélességének megfeleljen. A sekrestyében őrzött Cortonai Szent Margitot és Szent Veronikát ábrázoló képek valószínűen XVIII. századbeli spanyol festők művei és Migazzi útján kerültek a székesegyházba. Szent Január vértanú festménye állítólag Giulio Romanótól, Rafael tanítványától, való. A székesegyház kincstárában az egyházi műkincsek meglepően gazdag tárházát találjuk. Alapját még Migazzi vetette meg, de már elődeitől is maradtak fenn becses dolgok. Mostani berendezése gróf Csáky Károly püspök ízlését és bőkezűségét dicséri. A meglevő műtárgyakat kiegészíttette és megújíttatta, egyházmegyéje nagy területéről is összegyűjtötte a művészi becsűeket és renováltatta. Többrendbeli misekészlet, sok aranyfonatú selyem díszöltöny, püspöksüveg, pásztorbot, számos ereklyetartó s efféle, az isteni tisztelet céljaira szolgáló művészi kivitelű egyházi tárgy van itten fölhalmozva. Egyik érdekessége Mária Terézia kazulája, melyet a királyasszony sajátkezével hímzett. A kincstár egyéb kézimunkáját is őrzi, valamint azt az arany mellkeresztet, amelyet Migazzi a váci látogatása emlékére kapott tőle. A Mária Terézia-ornátust Csáky püspök 1904-ben Lyonban 24 darabból álló teljes püspöki ornátussá egészítette ki. Az egyházi ruhaneműek jeles példányai még a Migazzi-, a Roskoványi-, a régi bazilikabeli, a Kámánházy- és az Althannornátus és kazula. A paramentikának oly csillaga, mint a rékasi kazula, az aranyhímzés technikájának művészi kezeléséről tanúskodik. A régi eredetű ötvösművek közül kiválik a Forgách- és Bissingen-kehely (mindkettő művészies kivitelű barokkmunka), az ecsegi gót kehely, a drágakövekkel dúsan ékeskedő Althann- Migazzi-monstrancia, a jeles ötvösművű Kollonics-monstrancia, a Kámánházy-kereszt, a kitűnő zománcokkal díszlő kristálykereszt. Az újabbak közt is több kiváló műtárgy van. Ezek sorából főleg az 1910 évi jubileumi kehely és a briliánsoktól ragyogó mellkereszt (1906) emelkedik ki. A templom alatt levő sírbolt 39 méter hosszú és 28 méter széles, 12 oszlopon nyugszik és három részre van felosztva aszerint, amint a püspökök, kanonokok, vagy világiak temetkező helyéül szolgál. A püspökök számára fenntartott sírboltok falán az oltár mellett találjuk Báthori Miklós püspök vörös márványba vágott címerét, mely a korai renaissance művészetnek egyik ékesen szóló emléke. A székesegyházból kijövet, a kétemeletes püspöki palota tűnik szemünkbe, de csak déli szárnyát látjuk és az angolkertet, amely etruriai 1 kegyesrendiek templomának főoltára. minta szerint készült kőívekkel van a tértől elkerítve. A 70 méter hosszú és 42 méter széles épület alapját gróf Althann Mihály Frigyes püspök rakatta le, de Migazzi építtette Majzel bécsi építész tervei szerint, 1774-ben fejezte be. Nyolc dór oszlop tartja a Migazzi-térre eső bejárati boltozatát. A lépcsőház hat dóri oszlopon nyugszik. A püspöki palota homlokzatával szemben a püspöki könyvtár tetszetős épülete áll. A
