Szentendre évszázadai (Szentendrei Múzeumi Füzetek 3. Szentendre, 1996)

Kora rézkori csontvázas sír mellékletei A rézkori temetőkben már a társadalmi tagozódást is megfigyelhetjük, mivel szigorú rendszer szerint és gazdag melléklettel (réz-, csont-, kőeszközök, kagyló- és csontékszerek, agyagedények) temették el a halottaikat. A nagyállattartás térhódítása (szarvasmarha, juh, kecske, sertés) mellett a fémek (réz, arany) megjelenése is nagy változást idézett elő a rézkor gazdasági és társadalmi fejlődésében. A korszakot jellegzetes rézeszközeiről nevezték el. A rezet már az újkőkor végén is ismerték, de ekkor még csak ékszereket készítettek belőle. A rézkor megváltozott gazdálkodási módja segítette elő a fémművesség fellendülését. A római kori táborhoz tartozó kései temető területéről került elő egy kora rézkori csontvázas sír. A virágcserép alakú, bütykös edény és egy kettős kónikus testű, öblén három felcsúcsosodó bütyökfüllel díszített edény alatt több pattintott kovaszilánk, s egy hematit-limonit festékrög volt. A csontváz nyaka körül 6 db hengeres kagylógyöngy feküdt, míg a jobb combcsont mellől egy magkőeszköz került elő. A Pannóniatelepen talált középső rézkori sírban hordó alakú, bütyökdíszes füles edényt és több lapos, kerek, átfúrt kagylógyöngyöt tártak fel. A késő rézkori badeni (péceli) kultúrához és a kosztoláci csoporthoz tartoznak a Pap-szigetről származó tagolt lécdíszes, kannelurás, illetve pontsorokkal díszített edénytöredékek. Közvetlenül a Duna partján szintén a badeni kultúra edény töredéke it találták meg. A Püspökmajor környékéről gyűjtött őskori leletek többsége is ennek a kultúrának az emlékanyaga. A Pannóniatelepről (Új-Dűlő) és Pannóniadűlőről előkerült kerámiaanyagban a badeni kultúra klasszikus időszakának edénytípusai: a lécdíszes és hálómintás fazéktöredékek, kannelurázott tál- és bögretöredékek, kétosztatú tál darabja, felhúzott fülű bögretöredékek mellett a megelőző bolerázi és kosztoláci csoport leletanyaga is megtalálható. A rézkor végére keltezhető Bosáca-csoport edénytöredéke is előkerült Pannóniatelepről. A rézkor végi badeni (péceli) kultúra népessége az egész mai Magyarország területételfoglalta. Állattartó, földművelő életformájuk mellett finoman kidolgozott réz és aranytárgyakat, agyagedényeket készítettek, kifinomult, magas szintű ismereteikről, hitvilágukról gazdag kultusztárgyaik, temetkezési szokásaik vallanak. Középső rézkori sír edény és átfúrt kagylógyöngy mellékletei Bronzkor (i.e. 1900-800) Időszámításunk előtt 1900 táján több hullámban és több irányból újabb népcsoportok jelentek meg a Kárpát-medencében, s a helyi rézkor végi népekkel összekeveredve alakították ki az új, bronzkori népességet. A rézkori pásztorkodó, állattartó életformát a földművelésen ala-