Szentendre évszázadai (Szentendrei Múzeumi Füzetek 3. Szentendre, 1996)

' csonykor a vásárló hasznos receptekkel teli képes falinaptárt kapott a boltvezetőtől. Az üzlet telefonnal is fel volt szerelve. A kifutófiú kerékpárral hátikosárban szállította a megrendelt árut. Az üzletet vevőként a környe­ző lakosok, a városba kirándulók, a városházi tisztviselők, iparosok, festők, katonatisztek lá­togatták. A szájhagyomány szerint a híres Németh cigányprímás is az állandó vásárlókhoz tartozott. Hitel volt: a hitelkönyv szerint a lejárat egy hóra szólt. (A városszéli boltokban a hitel időtartama a mezőgazdasági termények bevételeihez igazodott: tehát zömében ősszel törlesztettek az adósok.) A művészetszerető tulajdonos hébe-hóba a bohém festőktől egy­egy képet is elfogadott fizetségül. Irodalom: Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. Szentendre, 1981. Dinnyés István-Kővári Klára-Lovag Zsuzsa-Tettamanti Sarolta-Topái Judit-Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. Szentendre. (Bp. 1986.) 246-293. Soproni Sándor: Szentendre a rómaiak korában. Szentendre, 1987. Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti adatok Szentendre középkori településtörténetéhez. Studia Comitatensia 22. (1991.) 457-491.

Next

/
Oldalképek
Tartalom