Szentendre évszázadai (Szentendrei Múzeumi Füzetek 3. Szentendre, 1996)

M. с/.™ мшж жтот • s/i \ ! - KNDiïo MI гол ÍROSS LB VN .- м t ;ч«««»»<ч>»*****

1 > A szentendrei szabócéh által kiállított szabaduló levél 1802-ból országos fejlődés nem érintette jelentősen. Az 1830-as, 1840-es években bekövetkezett természeti csapások (a Duna, a Dera-patak és a Nádas-tó által okozott árvizek), a kolerajárvány következtében a lakosság száma átmenetileg csökkent. A század közepére stabilizálódott a népesség száma, de a szerbek aránya kisebb lett, a magyar és német lakosság száma nőtt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc nem hozott különösebb változást Szentendre életében. A szabadságharcban a város polgárai nem vettek részt aktívan. A régi hagyományoknak megfelelően a szerb lakosság ezúttal is hű maradt az uralkodóhoz. Tevékenységük a városban állomásozó császári csapatoknak élelemmel való ellátására korlátozódott. A polgári forradalom után meginduló általános gazdasági fejlődés következtében nőtt a betelepedők száma. Míg 1850-ben 3600 volt a város lakóinak száma, ez 1857-ig 4261 -re, 1870ig 4683-ra emelkedett. A nemzetiségi összetétel is megváltozott. 1881 -ben a nemzetiségi sorrend már: német, szlovák, magyar, szerb. Az ipar és a kereskedelem a XIX. század második felében hanyatlást mutat. Ennek oka - a céhek felbomlásán túl - elsősorban a tőkehiány. Ennek megoldására 1869-ben Takarékpénztárt hoz létre a város 6000 Ft tartalékalappal. A kapitalista ipar kialakulását a munkaerőhiány is gátolja. Az elszegényedett lakosság a szőlőkben talál munkát, így a gyári ipar kialakulásához hiányzik a munkaerő-tartalék. Az 1880-as évek gyökeres változást hoztak a város életében. A gazdasági alapot jelentő szőlőművelés kényszerű megszűnése a mezőgazdaság egyéb ágazatait juttatta előtérbe. A szőlőtelepeket felváltó szántó, legelő, gyümölcsös nemcsak a jövedelmek jelentős csökkenésétjelentette, de munkát sem tudott biztosítani a város teljes lakosságának. Ezen a gondon is segített az 1886-ban megindult vasútépítés, mely lehetővé tette Budapest gyors megközelítését, így a szőlőtermelés hanyatlása miatt szabaddá vált munkaerő új munkalehetőséget talált a fővárosban. A vasútépítés az idegenforgalom, a turizmus