Szentendre évszázadai (Szentendrei Múzeumi Füzetek 3. Szentendre, 1996)

Asztali csengő fejlődését is elősegítette. A budapestiek könynyen utazhattak ki a szép kisvárosba, gyakran vásároltak nyaralót vagy telepedtek le véglegesen itt. A XIX. század utolsó, a XX. század első évtizedeiről gazdag írásos és tárgyi anyag került a múzeumba, ezt a korszakot ezek segítségével kívánjuk bemutatni. A polgári réteg megerősödése rányomta a bélyegét a város életére. Nemcsak a vezetésben játszott jelentős szerepet, de a társadalmi, kulturális életet is meghatározta. Több tárlóban mutatjuk be a város polgárairól készült sok-sok fényképet az 1860-as évektől kezdődően és néhány viseleti tárggyal utalunk a kor divatjára. Szentendre néhány nevezetes személyiségének - Dumtsa Jenő, Stéger Ferenc, Dezsőfi Ferenc - külön tablót szenteltünk. Egyesek közülük a város vezetésében és így a város életében, fejlesztésében játszottak jelentős szerepet, mások tevékenységükkel, tehetségükkel növelték a város hírnevét. A XX. század első évtizedeiben nagyméretű városfejlesztés indult meg. A közművek kiépítése, a középületek felújítása, átalakítása mellett magánépítkezések is gazdagították a város arculatát. Néhány irattal, tervrajzzal és a korabeli képeslapokkal igyekeztünk feltámasztani a régi Szentendre hangulatát. A tárlókban, tablókban igyekeztünk bemutatni a város közigazgatását, gazdasági életét, a különböző felekezetű és az állami iskolákat, a város kulturális életét. Szentendrei és más újságok vallanak a város gondjairól, örömeiről. A szentendrei polgárok életmódját, életkörülményeit kívántuk érzékeltetni az enteriőrrel: kispolgári hálószoba a XX. század első évtizedeiből, neobarokk étkezőgarnitúra több szentendrei család hagyatékából származó kiegészítőkkel, XIX. századi dolgozószoba. Kereskedelem Szentendre életében a XVII. század végétől egyre nagyobb szerepet kapott a kereskedelem. A szerb kereskedők céhe 1698-ban kapta első kiváltságlevelét. 1728-ban 15 kereskedő élt a városban, s az áruforgalom vizi úton zajlott. A XVIII. századi virágzó mezőváros gazdasági életében mind nagyobb számban lesznek jelen a helyi kiskereskedők boltjai és a vendéglők is. A szatócsüzletek árukészletének korabeli öszszeírása (1792) gazdag kínálatról tanúskodik. 1875-ben 36 bolt volt a városban - szatócsok, fűszeresek mellett liszt- és korpakereskedők, textilkereskedők és borkereskedők voltak nagy számban. A lakosság ellátásában a vasárnapi piac, a két hetivásár és évente háromszor az országos vásárok is jelentős szerepet kaptak. A szentendreiek elsősorban Vác és Pest-Buda vásárait látogatták. Kiállításunk egyfajta hangulati elemként kívánja megragadni - a Dietz Ferenc féle vegyesbolt vázlatán, a „reklámhordozók", a családi iratok és fényképek bemutatásán keresztül - az akkori kort. „Vázlatot" írtunk, mert a tárgyi emlékek zömét szétfújta, megsemmisítette a történelem vihara. Szeretnénk felidézni a min-