Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Kratochwill Mimi: Czóbel hatása a magyar (és szentendrei) művészetre 1935 előtt, a dokumentumok és visszaemlékezések alapján

Kratochwill Mimi Czóbel hatása a magyar (és szentendrei) művészetre 1935 előtt, a dokumentumok és visszaemlékezések alapján C

~ zóbel Béla 1940-ben jött végleg haza Franciaországból Magyarországra és Szentendrén telepedett le, mivel budapesti lakása sem addig, sem akkor nem volt. Az 1930-as évek közepén járt először Szentendrén, a század eleje óta ismert Lehel Ferenc vendégeként. Végleges hazatérése előtt, nemcsak sűrűn járt haza Magyarországra (Nyergesújfalu, Hatvan, Szentendre), hogy a művészeti életben részt vegyen, de a 20-as, 30-as években Németországban és Franciaországban is szoros szálak fűzték az ott élő magyar művészekhez. Gráber Margit, Perlrott felesége így ír, az 1920-as évek elejére emlékezve: „... Berlinben is éltünk... Mi Berlinben egész magyar művésztábort találtunk, más is menekült a fehérterror világából. Itt ismertem meg férjem régi barátját, Czóbel Bélát. Akkor ott élt feleségével (Isolde Daig) és leányával — a későbbi híres táncosnővel (Lisa Czóbel), a Joss-balett prímabalerinájával. Czóbellel aztán haláláig jóban voltunk..."

1 Czóbel németországi tartózkodása alatt a Die Brücke csoport festőivel is nagy barátságban volt, anélkül, hogy művészetük meghatározóan hatott volna rá. Gráber Margit: „... Mikor én megismertem Berlinben, harminchat éves volt (1919). Jóképű, férfias. Később, 1926-ban egy födél alatt laktunk Párizsban a Hotel Notre-Dame-ban, alighanem akkor lehetett élete mélypontján. Családját elhagyta, kis vagyonát elvesztette, Párizs sem fogadta a régi elismeréssel. Magatartásán mi sem látszott mindebből, megtartotta vidám fölényét..."

2 Párizsban 1931 januárjában rendezték meg a Modern Magyar Művészek Kiállítását a Galerie Bonaparte-ban, amelynek nagy visszhangja volt. A 36 művész között Czóbel mellett Diener-Dénes Rudolf, Farkas István, Tihanyi Lajos is kiállított.

3 Párizsban több kiállítása volt Czóbelnek és New Yorkban is a 20-as években. Magyarországon is egyre inkább részt vett munkáival csoportkiállításokon és egyéni kiállításokat is rendeztek műveiből. Ekkor ismerkedett meg Fruchter Lajossal, akinek képgyűjteménye a legnagyobb magyar műgyűjteménnyé vált és akinek óriási szerepe van abban, hogy vásárlásai révén, mint annyi sok kiemelkedő jelentőségű Czóbel mű, nem került külföldön magángyűjteménybe, illetve nem veszett el. „... A Nemzeti Szalon kiállításán jutottam hozzá Kmetty János egy csendéletéhez. Később egy Frankéi kiállításon több tájképet, is vettem tőle. Már 75