Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében

a szentendreiekre is. Az Ösztöndíjtanács értesítője alapján Bánáti Sverák, Jeges és Rozgonyi számos táj- és városképet készítettek Olaszországban.

62 Ezek közül Bánáti Sverák és Rozgonyi képeit ismerjük/

3 amelyek egymáshoz hasonló jellegzetességeket mutatnak. Jellemzővé válik a dekorativitás, feloldódnak a formák körvonalai; gyakoriak a finom pasztellszínek. Könnyed, atmoszférikus hangvételükkel az oldottabb kifejezésmód állandó készségét reprezentálják. Emellett mindannyian fáradhatatlanul járják a múzeumok; képtárak kiállításait. Jeges is a régi itáliai mesterek, elsősorban a quattrocento és cinquecento korszakának művészetét tanulmányozta. Római ösztöndíjának időtartama alatt több ismert festményt készített: Bakócz Tamás bevonulása Rómába (1931—34), Attila Róma kapui előtt (1932); Magyar karácsony (1932).

64 Mindegyik festménye narratív jellegű; a szereplők egy-egy eseményt jelenítenek meg. A színek dekoratív ereje tartja egyben a részletező, sokfigurás kompozíciókat. A különböző síkok egymás fölötti elhelyezése emlékeztet AbaNovák olaszországi tájképeire.

65 Jeges hatalmas vállalkozását; a hat méter hosszú történelmi tablóját (Bakócz Tamás bevonulása Rómába) különbözőképpen fogadta a korabeli kritika: egyrészről labilisnak érezték a kompozíciót; másrészről éppen kompozicionális erényei miatt ismerték el.

66 A nagy tömeget ábrázoló festményen egyaránt meg kellett oldani a főszereplő; Bakócz Tamás kiemelését, ugyanakkor érzékeltetni kellett a megérkezésével járó feszült várakozást. Jeges mindezek mellett a római városképi hátteret is különös részletességgel festette meg. A kép teljes elkészítése két évet vett igénybe. Jeges rengeteg korabeli viseletet tanulmányozott.

67 A kompozíció szerkezete a 16. századi itáliai mesterek, elsősorban Veronese lépcsőzetes elrendezésű festményeihez hasonlítható. Rozgonyi szintén tanulmányozta a régi olasz művészetet. Sajnos nem ismerjük a korábban említett tájképein kívül Rómában készült műveit. Az Ösztöndíjtanács értesítője alapján Olaszországban nagy figurális kompozíciókat festett.

68 Ebbe a sorba illeszkedik néhány ismert, de már itthon készült festménye: Trónoló Krisztus, Szent János a kehellyel, Szent Péter.

69 Rozgonyiról tudjuk, hogy 1930-ban részt vett a Nemzeti Szalonban megrendezett Szent Imre emlékkiállításon és itt jelentős díjakat nyert: Szent Imre című festményéért 500 pengős művészeti díjat és Krisztus című kompozíciójáért a Jellinek Gida-díjat nyerte el.

70 1933-ban a Klebelsberg-emlékkiállításon Szent János című festményét, és még ugyanebben az évben Krisztus című kompozícióját mutatta be a Nemzeti Képzőművészeti kiállításon a Műcsarnokban, aminek a katalógus közölte a reprodukcióját.

71 Az, hogy az 1933-ban bemutatott Krisztus című festménye azonos-e az 1930-ban díjat nyert Krisztus című képpel egyelőre nem bizonyítható. Valamint arra sincs adat

; hogy az említett Szent János című kép azonos-e egy jelenleg magántulajdonban őrzött Szent János című pasztellképpel.

72 Az azonban bizonyos, hogy a reprodukcióról ismert Krisztus (Trónoló Krisztus) és a magántulajdonban lévő Szent János című festmények egymás58