Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)
Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében
hoz hasonlóságot mutatnak, sőt az a kép is, amelyet szintén csak reprodukcióról ismerünk Szent Péter címmel. 73 A kompozíciók monumentális hatásúak, a figurák szinte az egész képteret betöltve ülnek az előtérben lévő pulpituson. A testüket teljes egészében betakarja fehér ruhájuk. A drapéria lendületes esése alkalmat nyújt a monumentalitás érzetének fokozására. A kép felső harmadában, a háttérben tájkép részletei láthatók. Valamennyi figura attribútumként értelmezhető tárgyat tart a kezében: Krisztus a földgömböt, Szent János a kelyhet, Szent Péter a kulcsokat. A Szent Jánost ábrázoló képre világos, kékes-zöldes árnyalatú pasztellszínek jellemzők, feltehetően a másik kettő is ehhez hasonló színezésű. A figurák Michelangelo prófétáira és szibilliáira emlékeztetnek, a kompozíciók felépítése — a tájképi háttér előtt megjelenő monumentális alak — azonban már a tragikusan fiatalon elhunyt, Korb Erzsébet művészetét idézi fel. 74 Itt kell megemlíteni Rozgonyi Lászlónak — sajnos csak reprodukcióról ismert — festményét „Kánai menyegző" címmel 1933-ból, amelyen a jelenet háttérben megnyíló enteriőrben játszódik. 75 A cselekményt a heves gesztusok, apró epizodikus részletjelenetek teszik mozgalmassá. A kép szerkezete három részre tagolt: a középső rész fő csoportkompozícióján kívül az előtérben is folytatódik a cselekmény, a háttérben pedig a külső térre nyílik kilátás. Rozgonyiról tudjuk, hogy ezt a festményét olyan fontos alkotásnak tartotta, hogy a kép befejezése után meghívta Réti professzort annak megtekintésére és bírálatára. 76 Bár Rozgonyi mind monumentális figuráinál, mind a Kánai menyegzőnél visszanyúl egy-egy klasszikus előképhez, érzékelhető nála a kortárs olasz és magyar művészet hatása elsősorban abban, hogy az ábrázolt témát metafizikus hangulattal tölti meg. Ez a fajta érzelmi hatás fokozottan érvényesül a levegőperspektívával átitatott térben, ahol jelzésszerűen tengerparti részletek tárgyi elemeit lehet felfedezni Kontuly Béla ebben az időszakban készült műveihez hasonlóan. 77 Mindez egy-egy antik szobor megjelenítésével metafizikus hangulatot kölcsönöz Rozgonyi képeinek úgy, mint Molnár С Pál festményeinek egy-egy antik korsó. 78 Ez a transzcendens szemlélet első pillantásra hétköznapinak tűnő életképeket is átitat. Bizonytalanná válik, vajon vallásos áhítatot keltő képet vagy egyszerű családjelenetet ábrázolt-e a művész, mint például Patkó 1929-ben készült Anyaság című festményén, 79 amelynek Heintz Henrik oeuvre-jében is megvan a párhuzama: Római emlék című képén 80 egy frontálisan ábrázolt, a kép szinte egész felületét betöltő női figura látható, akinek jobbján egy kisgyermek áll keresztbe tett lábakkal karjával a női figura lábára támaszkodva. A szereplőket a kép keretét övező architekturális részlet fogja közre. A belső architekturális térből rálátás nyílik a külső térre, amely a fotók alapján feltételezhetően tengerparti részlet, amely tág és levegős érzetet ad, szinte a végtelenbe vezeti a tekintetet. A belső fény forrása is kikövetkeztethető, annyira élesen elkülönülnek az árnyékos és világos részletek. A kompozíciók metafizikus jellege abból ered, hogy nem egyértelmű, vajon a szereplők külső vagy belső térben vannak-e, hiszen az architekturális elem olyannak 59
