Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Soós Sándor: Székesfehérvár-Felsőváros népének gyalogos búcsújárása Kiscelbe (Celldömölkre)

SOÓS SÁNDOR SZÉKESFEHÉRVÁR-FELSŐVÁROS NÉPÉNEK GYALOGOS BŰCSŰJÁRÁSA KISCELLBE (CELLDÖMÖLKRE) RÖVID ÁTTEKINTÉS CELLDÖMÖLK ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETÉBŐL Celldömölk Három szomszédos, egymástól független helységből alakult ki. Ezek a következők voltak: Nemesdömölk a nemesi település, Pórdömölk az apátsági székhely és Kiscell a búcsújáróhely. A dömölki apátság alapító oklevele nem ismert, ezért keletkezése nem datálható pontosan. Feltevések szerint a II. Béla alapította apátságok közé sorolható és így alapításának ideje 1131-33közé tehető.

1 A legrégibb fennmaradt oklevele 1252-ből való. A dömölki apátság konventje 131556 között mint hiteleshely működött, ezért ez az időszak tekinthető az apátság középkori történetében a fénykornak.

2 1532 nyarán a Bécs felé tartó Szulejmán szultán előcsapatai feldúlták és elpusztították az apátságot.

3 A település történetében nagyjából 1720-ig „holt időszak" következett.

4 A katolikus vallási élet fellendülése hozta meg Dömölk számára is a megújhodást, amiben nagy szerepe volt Koptik Ottó bencés szerzetesnek, aki 1739-ben került az apátság élére.

5 Koptik Mariazellből magával hozta az ottani kegyszobor másolatát, s kis deszkakápolnát épített részére nem messze a rendháztól, a lakott településen kívül. A kápolna mellett remetekunyhót készített és kutat is ásatott. E kútásáshoz fűződik az a csodás esemény, amely Kiscellt híres zarándokhellyé tette. Munka közben az egyik kútásó fejére nagy kő esett „és csúnyán bezúzta". A baleset hallatára Koptik a szobor előtt imádkozott és a Szűzanya segítségét kérte. A súlyos sérülés ellenére a munkás hamarosan jobban lett és meggyógyult.

6 A gyógyulás hírére azonnal megindult a zarándoklat a kápolnához. Eszterházy Pál 1696-ban megjelent „Mennyei Korona" című könyvében írja, hogy „...kemenes alatt Dömölkön, Ságh hegyén alul építtett ezelőtt... egy klastrom sz. Benedek szerzetének, hol egy igen csudálatos bold. Szűz képe vala. Mely ezután a hadak miatt elpusztulván, egyideig minden ájtatosság nélkül állott; mindazonáltal a régi buzgóság kezd virágozni..."

7

. Tudomásom szerint Eszterházy megjegyzése más forrásokból nem igazolható, de ez még nem zárja ki annak igazát. Ha így van, akkor a kiscelli zarándoklat középkori előzményekre vezethető vissza, amelyek szintén egy Szűz Mária szoborhoz vezettek,

8 tehát a XVIII. században a búcsújárás felújulásáról beszélhetünk. A zarándokok száma elérte a 20-30.000 főt, ezért 1744-ben templom, 1760-ban pedig rendház építését kezdték el.

9 1745 májusában újabb csodás események történtek. Zichy János sági plébános Kiscellben misézett, s e közben azt vette észre, hogy a szobor arcát jobbról balra elfordította. Négy nap múlva - szintén mise alatt - a szobor mindkét szemét becsukta, kinyitotta és forgatta. A plébános annyira megijedt, hogy összeesett és nyolc napig ájultan feküdt.

10 Erre a győri megyéspüspök azonnal vizsgálatot indított, amely a következő csodás eseményeket állapította meg: 1. A szobor arca ehalványodott, elpirult; 5