Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Soós Sándor: Székesfehérvár-Felsőváros népének gyalogos búcsújárása Kiscelbe (Celldömölkre)

2. Szemét becsukta és kinyitotta; 3. Könnyezett; 4. A zarándokok felé fejet hajtott búcsúzóul; 5. Ajka mozgott; 6. Arca izzadt; 7. Kezeit fölemelte; 8. A kis Jézus szemét becsukta és kinyitotta; 9. A kis Jézus anyjától a nép felé fordult.

11 A jelentés nyomán a győri megyéspüspök 1745. november 17-én kegy szoborrá nyilvánította és csodatevőnek nevezte a fából készült kis Szűzanya szobrot. 1746-ban a győri püspöktől nyolc napos jubileumi teljes búcsút kapott Kiscell.

12 Mindez még tovább növelte a kegyszobor vonzerejét. A nagy búcsús tömeget jelzi, hogy Koptik Ottó 1746-ban azt írta a pannonhalmi főapáthoz küldött levelében, hogy az aratás utáni nagy búcsún (aug. 17.) legalább 17 gyóntatóra lesz szükség, hogy a zarándokok lelki igényeit kielégíthessék. S amikor a főapát nem küldött bencéseket, Koptik kénytelen volt fizetésért alkalmazni öt ferences szerzetest és a környező települések plébánosait.

13 A még nem is teljesen kész templomba - amely a mariazelli mintájára készült - 1748. szeptember 15-én vitték át ünnepségek közepette a kegyszobrot. Erre az eseményre rengeteg magyar, német és horvát búcsús érkezett Kiscellbe. A templom ekkor kapott teljes búcsút XIV. Benedek pápától.

14 Kiscell nevét Koptik Ottótól kapta,

15 s a kegyszobor eredete mellett a helység neve is egyértelműen mutatja a kultusz eredetét és hatását. Továbbá az is, hogy Koptik Németországból hozatott fogadósokat, mesterembereket, kereskedőket, akik Kiscellben telket kaptak.

16 1786-ban II. József rendeletére feloszlatták a pannonhalmi, 1787. elején pedig a kiscelli apátságot. Az apátságok vagyonát összeírták, értékeit elkobozták.

17 II. József eltörölte a fogadalmi körmeneteket és búcsújárásokat. A búcsúsok a XVIII. század utolsó két évtizedében ugyan erősen lecsökkent számban keresték fel Kiscellt, de a búcsújárások mégsem szüneteltek. II. József rendeletére a kegyszobor ruhatárát is elkobozták, s az öltöztetését megtiltották. Ugyancsak kincstári tulajdon lett az a rengeteg adomány, fogadalmi tárgy, amit a kegyszobor részére hoztak a búcsúsok.

18 A szobor egyszerűbb öltöztetését 1798-ban engedélyezte I. Ferenc császár, s ez újra frissítőleg hatott a búcsújárásra.

19

1802-ben királyi rendelet helyezte vissza Kiscellbe a bencés rendet, ami a búcsújárások felvirágzását hozta maga után.

20 A község lélekszáma azonban csak kevéssel nőtt, az itt lakók féltették jövedelmüket megosztani az újonnan betelepülőkkel. 1766-ban 15, 1787-ben 34, 1817-ben 40 kiscelli háztulajdonosról tudtunk. Az 1870-es években vasúti csomóponttá épült ki, s a gazdasági fellendülés magával hozta a község létszámának növekedését is. A három község egyesítése 1907-ben történt Celldömölk néven. Lakosainak száma ekkor 3.700 volt!

21 Székesfehérvár Már az őskorban létrejött kereskedelmi útvonalak csomópontjához közel alakult ki a Gaja és a Sárvíz vizével táplált mocsarak szigetein. A helyén már az I. században jelentős római település volt.

22 A honfoglalást követően a város első említése 1002-ből való, a veszprémi püspökség alapítólevelében szerepel. Géza korában Esztergom elsősége vitathatatlan, de úgy látszik, hogy a fejedelmi család szakrális központja már ekkor is Fehérvár volt. Erre utal, hogy Szent Istvántól kezdve számos királyunk ide temetkezett.

23 Szent István nagy bazilikát építtetett, amely elsősorban állami feladatokat látott el; itt őrizték a Szent Koronát és a többi királyi jelvényt, az ország levéltárát, s itt koronázták Pétertől I. Ferdinándig a királyainkat.

24 Fehérvárra gyűltek össze évente egyszer augusztus közepén az ország lakosai, a törvénynap alkalmával. A középkor második felében 6