Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

Mindezekhez hozzá kell tennünk, hogy a város költségvetése 1915-ben csak 244.892,60 Korona kiadást, míg 1921-ben az évi költségvetés 5.133.987,80 K. kiadást mutatott! Lábjegyzetben: "A számok ma már nem mutatnak tiszta képet, bár 1921-ben a Korona még csak kezdett romlani." /15/ К pótadó 1915 óta csökkent, míg 1920-ban megszűnt! De mi is volt ez a pótadó? 1886-ban a helybeli regálejogok megváltására 53.000 frt. köncsönt vett fel a város 4 %-os kamatra, 41 évi törlesztésre. зч Maga a megváltási összeg csak 44.000 frt. volt, de ha már úgyis kölcsönért kellett folyamodni, a városvezetőség egyéb kiadásokra is gondolva, magasabb kölcsönt kért. Ezért 1886-tól kezdve szinte minden évben magasabb volt a költségvetésben tervezett kiadás a bevételeknél. 1900-ban például 50.070 frt. 38 krajcár bevételt és 55.765 frt. 63 krajcár kiadást tervezett a költségvetés. Az 5.695 frt. 25 krajcár hiány pótlására a megállapított állami adó után 33,7 %-os pótadót vetettek ki. /1889-ben 9,53%; 1898-ban 25,48% volt a pótadó./ % A vázolt adatok bizonyítják, hogy "A városi adminisztráció bővítése, tökéletesítése és felszerelése tehát a városnak nemhogy pénzéhe került volna, de már ma is láthatólag meghozta a maga kamatait. Az irány tehát helyes volt, s szerény véleményem szerint sokkal nagyobb eredményeket tudott volna felmutatni, ha a viszonyok nem lettek volna a lehető legmostohábbak." /15/ A polgármester ebben a passzusban tulajdonképpen válaszol az őt ért vádakra: bizonyítottnak tekinti azt az elképzelést és gyakorlatot, mely szerint az adminisztráció bővítése nemhogy feleslegesen terhelné meg a város pénztárát, hanem épp ellenkezőleg; az adminisztráció nyújtotta szervezési ,racionalizálási feladataiból eredően, a pénztár feltöltésének egyik lehetséges módozatát eredményezheti. З./ A város lakossága A város képviselőtestületének legfőbb feladata a lakosság általános jólétének, életszínvonalának emelése úgy gazdasági, ipari, forgalmi, mint egészségügyi, népességi, szellemi stb. téren. "Egy város a maga autonóm hatásköréban igen sokat tehet polgárai boldogulása érdekében, ha vezetősége s elsősorban arra hivatott legtekintélyesebb szerve - a város képviselete - képviselőtestülete ennek tudatában van, s ezt célul is tűzi ki." /16/ A város lakosainak foglalkozás szerinti összetétele, közvetlen élettere /tehát lakásstruktúrája/ meghatározó pontjai egy bizonyos történelmi időszak életszínvonalának alakulásában. 1921-ben Szentendrén 1.658 család élt. A családfők közül: Földbirtokos 15 család Kereskedő 56 család Iparos 292 család Értelmiségi pályákon van és ide sorolható 331 család Ipari munkás és vasutas 270 család Földművelő és Kisgazda 208 család Gazd.napszámos 377 család Rendőr, katona és egyéb alk. 109 család Összesen: 1.658 család/17/ A felsoroltakból kitűnik, hogy a lakosság nagy részét az értelmiségiek és a földművesek teszik ki. A földműves gazdák a napszámosokkal együtt 6OO családot jelentenek, 400 család az értelmiségi /rendőr, katona és egyéb alkalmazottakkal együtt/, 348 család az iparos és kereskedő és 270 család az ipari munkás. Az életszínvonal sokatmondó adata, hogy 1.658 család 1.106 lakásban él. 175