Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

ellátása. 1928-ban a Budapesti Villamosipari Tröszt Rt. a kisvállalatot megvásárolja, és Antolik Arnoldnak végkielégítéssel felmondanak. A volt polgármester - egy időre - visszavonul a közéleti szerepléstől, és gyümölcstermesztésbe kezd. Pismányban parlag földeket vásárol, és azokat telepíti be. Kezdetben piszkével próbálkozik, de hamarosan tapasztalja, hogy a piszke nehezen értékesíthető. Megszervez ugyan egy gazdakört, és külföldre próbálja exportálni az egrest, de ez nem jár sikerrel. Hogy mennyire fontos a városnak az egres termesztése, hogy milyen jó lenne újjáéleszteni a régi, híres, nagyszemű, zamatos szentendrei piszke fogalmát a köztudatban, azét a köszmétéjét, amit még külhonba is kivittek hajdanán, nos mindezek reaktualizálását végzi el Antolik Arnold a „Mi volt Szentendre, és mi lehetne" című tanulmányának egy egész fejezetében! A piszke termesztés fiaskója után áttér az őszibarack, alma, cseresznye termesztésére, de Szentendre múltját tanulmányozva felismeri, hogy a város földrajzi, valamint talajviszonyai között a legeredményesebb a szőlő termesztése lehet, természetesen a filoxérának ellenálló fajtákkal. Az 1934. novemberében megtartott törvényhatósági választásokat a Nemzeti Egységpárt jelöltjeként fellépő Németh László nyerte meg. A törvényhatósági választásokkal egyidőben, novemberben kezdődtek meg a polgármester-választás előkészületei. 1935. február 14-én a Németh László plébános és a Független Polgári Párt (a legtekintélyesebb városi párt, valahol a kormányon lévő Nemzeti Egységpárt és a liberális ellenzéki pártok elvi platformja között állt) által támogatott Papp Viktor (Starzsinszky László ellenlábasa a „polgármester-válság" idején) lett a polgármester. A Starzsinszky László irányításával felkutatott kompromittáló adatok nyilvánosságra hozatala a Magyar Élet című szentendrei lap 1935. április 3-i számában (Kalafut János: A pünkösdi királyság alkonya), valamint az alispánhoz benyújtott hivatalos feljelentés és a vizsgálatok megkezdésének hatására, Papp Viktor lemondott polgármesteri állásáról. Ez egyben az őt támogató Független Polgári Párt presztízsveszteségét is jelentette.

17 A fent említett párt megrendülése után új párt alakult Szentendrén Városi Gazdasági Párt néven. Munkát, békét, gazdasági fellendülést ígért programjában. (Magyar Élet 1935. május 8-i szám) A párt vezetését dr. Antolik Arnold vállalta. Antolikék dr. Dezsőfi Ferenc aljegyzőt támogatták.

18 A Magyar Élet 1935. május 15-i száma így tudósít a polgármester-választásról: „új polgármester Szentendrén. A hétfőn délután 6 órakor megtartott képviselőtestületi ülésen Pethő Jánost (aki a Független Polgári Párt színeiben indult) 34 szavazattal polgármesterré választották. Dr. Dezsőfi Ferenc 30 szavazatot kapott. Két szavazat érvénytelen volt."

19 A képviselőtestület 1935. május 28-i rendkívüli ülésén a két pártvezér, Németh László plébános és dr. Antolik Arnold nyilvánosan is összefogást ajánlott fel egymásnak, és mindketten biztosították támogatásukról az új polgármestert.

20 Dezsőfi Ferenc is elégtételt kapott, ugyanis 1937 áprilisában Pethő János ünnepélyes keretek között megválasztatta közigazgatási tanácsnokká. Mindez a konszolidálódás jele volt. A város nyugalma végre helyreállt, ami „...annak tudható be, hogy a város nem régen megválasztott polgármestere, Pethő János itt békés alkotó légkört teremtett."

21 Valószínű, hogy ezen események nyomán hagy fel Antolik Arnold a közéleti szerepléssel, és ebben az időben vonul vissza - most már végleg - gyümölcsöséhez. A kert művelése, a gyümölcsös gondozása közelebb hozza a természethez. Olvas a vegetarianizmusról, és az eszme magával ragadja. Elkezdi szerkeszteni az Életreform című vegetáriánus lapot. Családjával együtt vegetáriánus lesz.

22 Az Életreform a Kőhegyen gyülekező „bubáni kolónia" utópisztikus, kommunisztikus tanokat, valamint a bicsérdizmushoz hasonló egészségügy-ideológiai eszméket valló társaság szócsöve volt.

23 168