Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

kodásának, a városnak hiábavaló kiadásokat okozó intézkedéseinek. Ennek igazolására elegendő hivatkoznunk a négy háborús év alatt városunknál alkalmazott tisztviselőknek egy kis minisztériumot is kielégítő nagy számára, a tisztviselők útiszámlájának horribilis összegére, a városi nyomtatványok nagymérvű beszerzésére (egyes drága nyomtatványokkal a város tíz évre el van látva) és a három évi városi számadások el nem készítésére."

6 Ismertessünk még néhány példát, ami hivatott lenne illusztrálni a város vezetőinek úgymond hanyag munkáját és hivatali visszaéléseit! A város még 1913-ban megbízott egy budapesti mérnököt, hogy készítsen tervet Szentendre villamos világítására. A terv elkészült, de a város nem fizette ki az érte járó 5.000 koronát. A mérnök beperelte a várost, és 1918 végén a tőkével, kamatokkal és a perköltséggel együtt több, mint 10.000 koronát kellett a városnak fizetnie.

7 Ami az adóügyeket illeti: a városi végrehajtó egyik beadványában a következőket írja: „.. .hogy az adók némely része nem hajtatott be, annak nem a végrehajtó az oka, hanem a városi adótanácsos úr... 1918 végén vagyunk, és most nincs kivetve az 1918. évi adó, tehát hogy hajthatom én azt be? A hátralékos kimutatását sem kaptam meg."

8 A „közerkölcsök" ilyetén „romlása" oda vezetett, hogy „az elementáris erővel kirobbanó népharag azonnal elbocsátotta állásából a népellenes hivatalnokokat, dr. Antolik Arnold polgármestert, Heller Antal rendőrkapitányt és Magdics István számvevőt".

y Persze azért ezt az „azonnali elbocsátást" nem kell ám szószerint érteni! 1918. november 17-én népgyűlést tartottak a városháza udvarán, ahol közfelkiáltással megválasztották a néptanács tagjait, és bizalmatlanságot szavaztak a város addigi vezetői ellen. A november 20-i tanácsülés titkos szavazásának eredményeként a következő, mérsékelt hangú határozat született (a „hangnem" többek között annak tulajdonítható, hogy a Nemzeti Tanácsok nem rendelkeztek semmiféle hatósági jogkörrel!): „A tanács felkéri (!) dr. Antolik Arnold polgármestert, Heller Antal rendőrkapitányt és Magdics István számvevőt, hogy a bizalmatlansági nyilatkozatnak engedve, helyeikből a legközelebb megejtendő tisztújításig szabadság címén (!!!) távozzanak el.!"

10 Tíz nap múlva újabb indítványt adtak be ebben a kérdésben: „Indítványozzuk, hogy küldjön ki a néptanács egy bizottságot, amely hivatva lesz a polgármester által •benyújtott számadásokat megvizsgálni, illetve a népet felhívni, hogy jelentkezzék mindenki, aki konkrét adatokkal rendelkezik, s így a város vezetőinek vagy elégtétel adassék, vagy indokolt esetben illetékes helyen a feljelentés megtétessék."

11 Az öttagú számvizsgáló bizottság vizsgálati eredményét nem ismerjük. (Valószínűnek tartjuk, hogy „égbekiáltó" dolgokat nem fedeztek fel, mert a vizsgálat nem eredményezett bírósági ügyet). Az 1919- március 19-én született határozat szerint: „...a nép akaratából hivatalukból eltávolított dr. Antolik Arnold polgármester, Heller Antal rendőrkapitány és Magdics István számvevő minden néven nevezendő illetményét ez év március hó végével beszüntetik.'"

2 A Tanácsköztársaság bukása után, rövid ideig Starzsinszky László lesz a város polgármestere (azelőtt főjegyző, majd Antolikék felfüggesztése után helyettes polgármester). 1919- augusztus 11-én megérkezik a városba a „szabadságolt" dr. Antolik Arnold, és elfoglalja hivatalát. Heller Antal rendőrkapitány és Mandics István számvevő szintén visszanyerte korábbi állását.

13 Antolik Anrold az első világháború után, festőművészi előtanulmányaitól ösztönözve, elősegíti a nagybányai festők Szentendrére telepedését. A későbbiekben is állandó támogatója a szentendrei festőknek.

14 Az 1922-es választások után, dacára annak, hogy: „.. .Szentendre egész lakossága párt különbség nélkül megdöbbenve nézte, hogy micsoda rémuralmat mert teremteni Atnolik polgármester, Heller rendőrkapitány, egy pár rendőrfogalmazó, detektív és néhány társuk!"

15 a Horthy rendszer mégis elégedetlen Antolik Arnold polgármesteri tevékenységével és „B"-listázza.

16 Antolik Arnold elvállalja az akkori villamosítást végző Budavidéki Villamossági Rt. ügyvezető igazgatói állását. Tevékenysége alatt fejlődik ki Szentendre és környéke villamosárammal való 167