Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

SCHLEININGER TAMÁS VÁROSPOLITIKAI KONCEPCIÓ DR. ANTOLIK ARNOLD: „MI VOLT SZENTENDRE ÉS MI LEHETNE" CÍMŰ „CÉLKITŰZÉSI KÍSÉRLETE" NYOMÁN. „... mais il faut cultiver notre jardin. " „Műveljük kertjeinket!" Voltaire: Candide A magyar nyelv értelmező szótárában „Városrendezés" címszó alatt a következő meghatározás áll: „Az a sokoldalú tevékenység, melynek feladata biztosítani azt, hogy valamely város műszaki, művészi, forgalmi és egészségügyi szempontból a korszerű követelményeknek megfeleljen C...)."

1 A „Városszépítés" pedig: „Az a tevékenység, illetve törekvés, amelynek célja a városnak csinosabbá tétele, szépítése. A városrendezés sokszor városszépítés is. A városszépítés feladata az épületek külső karbantartása, az utak, terek fásítása, a műemlékek, szobrok ízléses elhelyezése C..)."

2 A két, egymást kölcsönösen kiegészítő címszó egyben körvonalazza, körülírja a „várospolitika" fogalmát is (talán ezért nem került meghatározása a fent említett kiadványba?!). Úgy véljük: várospolitika az a tudatos, célirányos; a közeli (analitikus) és a távlati (szintetikus) célokat világosan megfogalmazó; az adott város specifikumát - történelmi, társadalmi, gazdasági hátterét messzemenően figyelembe vevő elméleti-gyakorlati tevékenység, ami a város „image"-ét: a) kialakítja; b) fenntartja és továbbfejleszti; c) átalakítja. A felosztás természetesen csak elméleti, ugyanis egy kialakult városkép, adott korban mindhárom pontot feltételezi. Amennyiben a három praxis kölcsönhatása, ok-okozati kapcsolata nem áll világosan a várospolitika megfogalmazói előtt, tevékenységük zsákutcába vezet... A „várospolitika" meghatározására tett kísérletünk csak általánosságokban mozog, hisz a felsoroltakon kívül egy sor olyan egyedi kritériumot is figyelembe kell vennünk, mint a földrajzi fekvést; adott korban a lakosság számát és összetételét (ennek statisztikai vizsgálatát); a történelmi előzményeket, az örökséget; gazdasági potenciált; a városfejlesztés különböző lehetőségeinek felmérését, és - nem utolsó sorban - a város politikájának beillesztését, közös nevezőre hozását az adott korszak általános, országos politikai-kormányzati irányvonalával. A teljesség igénye nélkül, a felsoroltak figyelembe vételével egyfajta szintézist, szimbiózist mutathatunk ki „városrendezés", „városszépítés" és „várospolitika" fogalmai között, melyben az utóbbi a meghatározó elem.

3 Szentendre mindenkori várospolitikáját néhány standard elem befolyásolta, elsősorban földrajzi meghatározottsága: a Duna, a Pilis-hegység és Budapest közelsége. Alapvetően közrejátszott a várospolitika alakulásában a migrációs tényező: az a többlet, amit a be- és letelepült' népcsoportok hoztak magukkal anyagi és szellemi kultúrájukban, a gazdaság működtetésének specifikus mechanizmusaiban. 165